110828. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó villamos gépeken
— 3 — rendszerben is a (36) és (37) pólusok közötti egyenáramú feszültséggé egyeniríinyítódik. A fentismertetett berendezés úgy míí-5 ködik, hogy ha a (36) és (37) pólusokat egyenáramú feszültségre kapcsoljuk, akkor ezt a (26) és (27) kommutátorok kétfázisú váltóáramra bontják szét, E váltóáramok feszültségét ezután az (5) és (6) 10 transzformátorok megváltoztatják és a (14) és (21) kommutátorok a (24) és (25) pólusok között fellépő olyan egyenáramú feszültséggé alakítják át, melynek feszültsége a (36) és (37) pólusok között fe'l-15 lépő egyenáramú feszültségétől eltér. Fentiekben feltételeztük, hogy az áramirányváltoztatás azon idő alatt következik be, mialatt a megfelelő kommutátor rövidre van zárva. Hogy ezt lehetővé te-20 gyük, vagy megkönnyítsük, a transzformátorokban létrehozott váltófeszültségnek időbelileg korlátozott, illetve véges időtartamú nullfeszültsóg szakaszai kell hogy legyenek, valamint egyébként 25 is a célnak megfelelő alakú, megszabott feszültséggörbéjük kell hogy legyen. Ennek folytán a (7) gerjesztőgenerá tornak a (10, 11) tercier tekercseléseket szintén megfelelő feszültséggörbéjű feszültséggel 30 kell táplálnia. E célból a (7) generátor tulajdonképpeni mágnespólusai akként, vannak kiképezve és a rajtutk elrendezett és a (39, 40) sarkokhoz kapcsolt külön áramforrásból táplált (38) gerjesztőteker-35 cseléssel akként vanak gerjesztve, hogy ezt a szándékolt célt, amennyire csak lehetséges, elérjük. Minthogy a transzformátorok tercier (10) és (11) tekercseléseiben folyó ger-40 jesztőáram fáziséltolása a rákapcsolt feszültséghez képest majdnem 90°, könnyen belátható, hogy a (7) generátor ama fázistekercseléseiben, melyek adott időpillanatban éppen e gép főipólusaival szem-45 közt (velük koaxiálisan) feküsznek, gyenge vagy nullerősségű áram folyik, míg a másik fázishoz tartozó és az ugyanézen időpillanatban a főpólusok között feikvő tekercselésekben a teljes 50 gerjesztőáram folyik. Ez utóbbi tekercselések ennek folytán olyan mágnesező erőt hoznak létre, mely részben tisztán gerjesztéscíölkkentő hatású, részben pedig a gép főfluxusának ama részét, mely 55 a főpólusok póluáhézagai közepe előtt folyik, eltorzítja. • Ezeket a viszonyokat a 2. ábra szemlélteti világosabban, melynek diagramján az (Eo) vonal a gerjesztőgenerátor főpólusai által indukált feszültséget jelzi, 60 melyet alantiakban röviden íofesziiltségnek fogunk nevezni. A fázistekercselésaket terhelő áram, azaz a transzíormá torok gerjesztőárama által létrehozott magnetomotorikus erő, mely a fői eszült- 65 séghez képest fázisban 90 fokkal el van tolva és melynek alaphulláma a pólusokhoz képest helytálló, az addicionális (Ei) feszültséget hozza létre. Az (Eo) és (Ei) feszültségek összeadása által kapjuk a 70 (7) gerjesztőgenerátorban terheléskor fellépő eredő (EB) feszültséget, A főpólusok gerjesztésének beállításával e görbe közepét nyilvánvalóan az (Eo) görbéhez illeszkedőre állítjuk be. A közbeeső (Esi) 75 és (EJS) részekben azonban a görbének elfordulása áll be, mely az igen kívánatos nullfesziiltségperiódusok létrehozását lehetetlenné teszi. Hogy a légrésindukciógörbének és ennek folytán az indukált 80 feszültségnek ezt az eltorzítását megakadályozzuk, a találmány szerint a főpólusok között külön segédpólusok vannak elrendezve, melyek feladata kettős lehet. A segédpólus ugyanis egyrészt „ernyő- 85 pólusként" működve a főifluxusnak a főpólus szélein bekövetkező, a fázistekercsíelületnek a pólushézagokban fekvő része ; felé irányuló, nem kívánatos szóródását felveszi, miáltal a kívánt hosszúságú 90 (időtartamú) nullfeszültségperiódus jön létre. Másrészt pedig a segédpólusokon elrendezett és az 1. ábrán (41)-gyél jelzett, célszerű kompenzálótekercseléssel a görbe fentemlített elfordulásának, me- 95 lyet a fázistekercselés magnetomotorikus ereje idézett elő, kompenzálását is elérhetjük. Minthogy az az áram, mely a generátor fázistekercselésein át folyik, a transzformátorok gerjesz tő árama„> ez *az JQQ áram nyilvánvalóan az indukált feszültség függvénye, mely viszont a (38) mágnestekercseléstől függ. Ennek folytán célszerű, ha a (41) kompenzálótekercselésen ugyanazt az áramot vezetjük keresz- 1 0 5 tiil, mely a főpólusok (38) mágnestekercselését járja át az 1. ábra szerinti elrendezésnél. Világos, hogy a fent ismertetett rendszabályokkal és berendezésekkel üresjárásnál az indukált feszültsé- J^Q gekben közelítőleg helyes értékeit fenntarthatjuk, mimellett a feszültség egyenirányítása gyakorlatilag szikramentesen történik. A berendezés terhelésekor azonban a viszonyok lényegesen megváltoz- 115 nak. Ekkor ugyanis a kommutálást nagy?
