110828. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó villamos gépeken
— 12 — vül hagyjuk. Mint a 11. ábrából látható, a kommutálófluxus végpontjai éppen a két (176—178) vezető alá esnek. A kompenzál őitekercselést ennek folytán úgy 5 kell méreteznünk, hogy a légrésindukció a kommutálópólusnak a (176—178) vehetőkön kívül eső részein nullával legyen egyenlő, úgy hogy a segédpólus itt most már csak ernyőpólns hatását mutassa. 10 Ha ezt nem lehetne kielégítő pontossággal elérni, akikor e kívánt eredményt az (Sa) segédgerjesztötekercseléssel érhetjük el. A főpólus mágnesmezejének (B) gör-15 béje általában trapézalakú. Az állandó1 amplitúdójú görberész és a nullrészek közötti (C) és (D) átmeneti görbék célszerűen a 11. ábrán látható alakúak lehetnek. 20 Előbbiekben föltételeztük, hogy minden időpontban vagy két vagy egy tekercs van egyidejűleg rövidreizárva. Ha azonban az egyidejűleg kommutáló tekercsek száma a gép forgása folyamán, például 25 kettő és három között váltakozik és ennek folytán középértéke törtszám, a viszonyok kissé bonyolultabban alakulnak. A fenti esetben fellépő viszonyokat részletesebben egy nyolcfázisú gépet al-80 kotó foganatosítási példa és a rajz erre vonatkozó 13—15. ábrái kapcsán ismertetem. E gépinél a fázistekercselés pólusonként nyolc, például (201—208) horonyban van elrendezve. Ez esetben felt ©telez-35 ziik, hogy a főpólus kompenzációs tekercselés© tizenkét (209—220) vezetőt foglal magában, melyek közöl a (209—210) és (219—220) vezetőkből álló két vezetőpár a pólussarun magán kívülfekvő (221), il-40 letve (2-22) betétekben van, mely nem mágneses anyagból áll és egyszersmind megerősítőszervet alkothat. A pólussarun elrendezett vezetékek tehát elegendők arra, hogy hat (203—208) hornyokban levő ve-45 zetők okozta armaturareakciót kompenzálják. Hogy ilyen esetekben a lehető legkedvezőbb kompenzálási viszonyokat érhessük el, célszerű, ha arra törekszünk, hogy 50 az időegységenként kommutálandó áram• térfogat mindig állandó maradjon. E célból a kommutálást lassabban végeztethetjük, ha egyidejűleg három vezető, illetve vezetőcsoport kommutál és gyorsabban, 55 ha csak két vezető, illetve vezetőcsoport kommutál egyidejűleg. 15. ábrán a kommutálás lefolyását öt egymásután következő (gi—gr,) tekercsnél szemléltetem. A (p<>—pi) időközben a kommutálás egyidejűleg a (gi, gs, ga) teker- 60 csekben történik, mimellett a kommutálópólus olyan áramfordítást idéz elő, melynek sebességét az («i) hajlásszög fejezi ki. Az ezután következő (ti—ta) időközben kommutálás csak a két (gs—ga) tekercs- 65 ben megy végbe és ez most, miként ezt az (a2 ) hajlásszög jelzi, kb. 50%-kal gyorsabban megy végbe. A következő (ta—ta) időközben egyidejűleg újból három tekercs van kommutálás alatt, mely ennek 70 folytán újból lassabban történik stb. A kommutálási görbe ennek folytán enyhén megtört vonal alakú, mely azonban nagyjában egyenesnek tekinthető. A 15. ábra szerinti kommutálás élőidé- 75 zésére szükséges (F) kommutálómező alakját a 13. ábrán láthatjuk. Ez a mezőgörbe két aránylag alacsony (fi—í>.), két aránylag nagy amplitúdójú (fa—fa), valamint egy közepes amplitúdójú (fa) rész- 80 bői áll. Ilyen mező előidézése céljából alkalmazhatunk pl. két olyan (231) és (238) vezetőt, melyeket az áram ellenkező irányban jár át és melyek együtt olyan magnetomotorikus erőt gerjesztenek, 85 melynek nagysága a mezőgörbe (fi, fs) részeinek felel meg. A (232) és (237) vezetőkből álló tekercs a magnetomotorikus erőt a mezőgörbe (fa) részének megfelelő értékűre emeli. Van ezenkívül még két 90 (233—234), valamint (235, 236) tekercs is, melyek relatív áramirányai a rajzból láthatók, mimellett például a kereszt a nézőtől elfolyó, a pont pedig a néző felé folyó áramot jelképez, a szokásos módon. 95 E tekercsek két további, térbelileg elhatárolt mezőt indukálnak, melyek a magnetomotorikus erőgörbe nagyamplitudójú (fa, fi) részeit hozzák létre. A magnetomotorikus erő görbéjének ilyen alakja 100 mellett a 15. ábrával szemléltetett lefolyású kommutálást elérhetjük. Minthogy ilyen kommutálási viszonyok között a jelenségek és gép bonyolultabbá alakulnak, legcélszerűbb, ha a gépet oly 105 módon igyekszünk megszerkeszteni, hogy egyidejűleg mindig azonos számú tekercs kommutáljon, mint pl. a 11. és 12. ábrák kapcsán ismertetett foganatosítási alaknál. 110 A találmány szerinti segédpóluselrendezóst, melynél a segédpólusok mágneses ernyőző elemekként vannak kiképezve, az erővonalak nem kívánatos szóródásának megakadályozása céljából, adott esetben 115 hatásuk erősítésére alkalmas csillapítókö-