110775. lajstromszámú szabadalom • Folyadékvezérlésű befecskendező-fuvóka öngyjtású égési erőgépekhez

Megjelent 1934. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110775. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Folyadékvezérlésű befecskendező-fuvóka öngyujtású égési erőgépekhez. Róbert Bosch Aktiengesellschaft cég* Stuttgart. A bejelentés napja 1934. évi január hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi március hó 13-ika. A találmány befecskendező fúvóka, amelynek tűje az azt támadó tüzelőanyagnyomás hatására egy előfeszített zárórugó nyomása ellenében üléséről felemelkedik és emellett nyitólöketének legalább 5 első része alatt a fuvókatesttel együtt olyan fojtórést képez, amelynek keresztmetszete kisebb, mint e löketrész alatt szabaddá váló üléskeresztmetszet és általában az átáramlási pálya legszűkebb ke-LO resztmetszetét képezi. Az ilyenfajta fujvóka általánosan „folyadékvezérlésű csapos fúvóka" elnevezés alatt ismeretes. Az ilyen fuvókáknál, leggyakrabban az ülés mögött a tü végén 15 felszerelt, a fűvókatestbe a teljes tű-löket vagy e löketnek csak egy része alatt kisebb-nagyobb játékkal bevezetett csapot már különböző okokból alkalmaztak. Az esetben, ha a csap vezetőrése egy-30 úttal a fúvóka kilépő keresztmetszete, a csap kiképzése a tüzelőanyag vezetésére és eloszlására és így a sugárkép kialakulására nézve is irányadó. Ajánlották már azt is, hogy a tűn egé-25 szen rövid hengeres csaptoldatot képezzenek ki és azt ugyancsak hengeres vezetésébe a lehető legnagyobb pontossággal illesszék be. Ez esetben vezetéséből a tű nyitólöketének már kis része után kibuk-80 kanó csap csupán járulékos tömítőszerv gyanánt szerepel. Ezenkívül a tű belső végén csapot sok esetben azért is alkalmaztak, mert az mozgásával a fuvókanyílás elkérgesedé-35 sét megakadályozza. További ismert javaslat szerint a legszűkebb fuvókakeresztmetszetet meghatározó rés a csap és a vezetés között úgy képezendő ki, hogy a szabad fuvókakeresztmetszet a szelep nyitólökete alatt 40 csak lassan bővüljön. Ezzel azt kívánták elérni, hogy a szelepnyitás kezdetén befecskendezendő tüzelőanyagmennyiség lehetőleg kicsi legyen. Ez ismert javaslat azon a felismerésen alapszik, hogy a leg- 45 több fúvóka a befecskendezési folyamat alatt az égési térbe bevezetendő tüzelőanyagmennyiségnek túlságosan nagy részét már a szelepnyitás kezdetén, egész hirtelen átbocsájtja, úgy, hogy e nagy rész- 50 mennyiség, öngyulásakor, robbanásszerű nyomásnövekedést idéz elő, ami a motor kemény járását okozza. Bár ez ismert javaslat szerzője egészen helyesen felismerte azt, hogy különösen 55 alacsony fordulatszám (pl. üres járat) esetén gyakori igen kemény járat kiküszöbölhető úgy, hogy a befecskendezési idő kezdetén az égési térbe jutó tüzelőanyagmennyiséget lehetőleg kis értéken tart- 60 juk, még sem sikerült neki olyan megoldást találnia, amely az általa kitűzött követelménynek megfelelt volna. Erre vezethető vissza, hogy javaslata a gyakorlatban figyelmen kivül maradt. 65 Annak oka, hogy ez ismert javaslat nem vezetett célhoz, abban keresendő, hogy az az idő, amely alatt a nyitólöket egy részében eszközlendő befecskendezés végbemegy, a használt fuvókánál, valamint a 70 többi ismert csapos fuvókánál túlságosan kicsi ahhoz, hogy e hátrány kiküszöbölésében észrevehető javulást idézne elő. Amint kitűnt, e folyamat igen rövid időtartama arra vezethető vissza, hogy a 75 fnvókatű, mihelyt emelkedni kezd, túlságosan nagy gyor sulással egészen nyitóhelyzetéig lendül, úgy, hogy mintegy ütésszerűen nagy befecskendezési kereszt-