110700. lajstromszámú szabadalom • Szijas-sarú

Megjelent 1934. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JffgfflfiL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110700. SZÁM. I'b. OSZTÁLY. Szíjas sarú. Hollán Lajos kereskedő Budapest, Kun Domokos gyáros Hódmezővásárhely. A bejelentés napja 1933. évi február hó 18-ika. •A szabadalom tárgya .szíjas sarukra és elsősorban fatalpú szíjas sarukra vonatkozik. Ily fatalpú szíjias sarukat úgy partfürdőkben (strandfürdő), valamint a sze-5 gónyebb nép között általánosan használnak. Istmert hátránya e fatalpú szíjas saruknak, hogy a fatalpakat a lábtalphoz nem rögzítik kellőképpen, miért is járás közben a lábtalp a fatalphoz verődik, ami 10 egyfelől kellemetlen, másfelől a járást bizonytalanná teszi. Eddigelé a sarutalpnak a lábhoz való erősítésére vagy csatlós bőrszíjakat, vagy pedig esetleg zsinórokai, szalagokat haszináltak. Partfürdőknél egyik 15 megoldás sem megfelelő, mivel ott használat közben a sarut víz éri, a víztől pedig a bőrszíjak megpuhulinak, színüket és alakjukat változtatják, száradás után pedig megkeményednek, a csattok pedig 20 rendszerint rozsdásodnak. A találmány szerinti szíjas sarunál e hátrányok nincsenek meg, amit egyfelől különleges megerősítőszíjiakkal, vagy hevederekkei érünk el, melyeket partfürdők 25 céljára gumiból készítünk. A találmány szerinti megerősítőszíjiakat vagy hevedereket úgy erősítjük egyfelől a saruhoz, másfelől a lábfejhez, hogy a saru és lábfej oly egységet alkotnak, amely egyenrangú a láb-80 fejre húzott cipő áltál alkotott egységgel; Előnye még a találmánynak, hogy a sar rut a lábfejre gyorsan felerősíthetjük és arról ismét könnyen eltávolíthatjuk. A rajzon a találmány szerinti fatalpú 85 szíjias sarunak két példaképpeni kiviteli alakját láthatjuk, melyektől a gyakorlati kivitelben sokféle eltérés lehetséges, anél-i küL, hogy ezek a találmányi gondolatot érintenék: az 1. ábra a fatalpú szíjias sarunak távlati -ío képe, használatbavétele előtt, a 2. ábra a saru szíjmegerősítésének másik kiviteli alakját mutatja, a 3. ábra a lábfejre erősített sarunak távlati képe, a ib 4. ábra pedig felülnézete. A (b) sarutalp a sarokkal ismert módon, előnyösen egy darab fából készül, de ugyanúgy készülhetne öntött vagy sajtolt fémből is. A találmány szempontjából csak 50 az fontos, hogy a sarutalpnak három keresztirányú (c, d, e) áttörése van, melyeik közül az egyik (c) áttörése a saru mellső részére, a másik (d) áttörés a saru középrészére és a harmadik (e) áttörés a saru- 55 nak hátsó sarokrészére esik. Mindhárom áttörés arra való, hogy azokon a megerősítő szíjakat vagy hevedereket átfűzzük, miért is azokat az eddigitől eltérően a sarutalphoz szegezni nem kell. Ezáltal a 60 megerősítő szíjiakat vagy hevedereket szükség esetén bárki maga cserélheti. Mindkét kiviteli álaknál a hátsó (e) áttörésen (f) szíjiat vagy hevedert fűzünk át, melynek végeit (i) gombbal és (j;) gomb- 65 lyukakkal ismert módon, állíthatóan öszszeerősítjiük. Az 1. és 4. ábrák szerinti kiviteli alaknál a (c, d) áttöréseken a (h) szíjiat vagy hevedert, vagy gumiszalagot fűzzük át, me- 70 lyeknek (c', d') részei a (c, d) áttörésekben rejtve vannak, míg e (c', d') részek (h) folytatásai egymást keresztezik. E szíjiat, hevedert vagy gumiszalagot ugyancsak azáltal készítjük állítható hosszúságúra, hogy 75 egyik végére (i) gombot, másik végére pedig (ji) gomblyukakat készítünk. A (d) át-