110699. lajstromszámú szabadalom • Napellenző szerkezet

kezetű szerkezet helytálló vezetékénclk vázlatos felülnézete, a 13. ábra ugyanénnek metszete. A 14. ábra a 6. és 7. ábrák szerintihez hasonló 5 szerkezet támasztórúdjainak elhelyezkedését szemlélteti. A 15. ábra oly elrendezés felülnézete, melynél a mozgatható vezeték hiányzik, mert az összekötő rúd a támasztórudazat ke-10 resztezési pontjaihoz van errősítve. Az 5—9. ábrákon látható foganatosítási alaknál az (1) ponyva egyik széle a szokásos módon a (2) ponyvatartó rúdhoz,, a másik pedig a (3) ponyvatartó hengerhez 15 van erősítve, mely rugós vagy géphajtású lehet. A támasztórudazat e példánál két rúdrendszerből áll, melyek részarányos elrendezésűek és egymást keresztező, keresztezési és egymással érintkező végpont-20 jaikon csuklócsapokkal összekapcsolt rudakból állnak, mélyek keresztezési pontjai a szerkezet bárminemű állásában egy egyenesben feküsznek, mély a helytálló (4) vezeték tengelyére merőleges. E tartó-25 rúdrendszerek száma azonban a napellenző szélessége szerint egy vagy több is lehet és az egyes rúdrendszerek az ábrázoltnál több vagy kevesebb rúdból is állhatnak. Jelen foganatosítási alaknál az 80 egvik rúdrendszer a (6, 7. 8) és (9), a másik a (10, 11, 12) és (13) rudakból áll. Az előbbieket keresztezési pontjaikon a (18) és (20), az utóbbiakat a (19) és (21) csapok kapcsolják csuklósan össze. A 35 (8) és (9) rudakat a (22) csuklócsap. a (6) és (7) rudakat a (24), a (10) és (11,) rudakat a (25), a (12) és (13) rudakat a (23) csuklócsap kapcsolja csuklósan össze. A (6) és (10) rudak végei a (14), illetve 40 (15) csapokkal a helytálló (4) vezetékhez, a (7) és (11) rudakéi pedig a (16), illetve (17) csapokkal a mozgatható (5) vezetékhez vannak csuklósan kapcsolva, mely utóbbihoz a (2) ponyvatartó rúd van, pl. 45 a szokásos módon, erősítve. A (8) és (12) rudak végei a'» (26), illetve (28), a (9) és (13) rudak végei pedig a (27), illetve (29) görgőkkel vannak ellátva úgy, hogy előbbiek a (4), utóbbiak az (5) vezeték-50 ben eltolhatók. E görgők (9. ábra) célszerűen kétrészűek, a rúdvégbe erősített, beléjük nyúló tengelyen vannak különkülön ágyazva és a szerkezet önsúlyának hatása alatt egyik (26a) részük a (4) ve-55 zeték homlokfalának, másik (26b) részük a vezeték (4a) hátfalának támaszkodik, a rudak pedig a vezeték homlokfalának hosszhasítékán át nyúlnak ki. E görgőik helyett adott esetben más, a vezetékben elmozgatható szerveket, pl. csúszóhüvelyc- 60 kel is használhatunk és a görgőket golyós vagy görgős csapágyazással láthatjuk el vagy helyettesíthetjük. A helytálló (4) és a mozgó (5) vezetékek célszerűen lényegileg' egyező szerkezetűek, a helytálló veze- 65 ték tetszésszerinti módon, pl. a (35) és (36) szögvasakkai, a napellenzőt tartószerkezethez, pl. fáihoz, van erősítve, a mozgó vezeték pedig a ponyvatartó rudat hordja. A (30) védőtető a szokásos, vagy bármely 70 más megfelelő kiképzésű lehet. Az ábrákon egyszerűség kedvéért rudaklként laposvasakat tűntettem fel, azonban a gyakorlatban célszerűen csövek vagy idomvasak is használhatók, melyek egymáshoz vagy 75 a vezetékekhez való kapcsolása külön csuklókkal is történhetik, melyek, úgy, mint a vezetékek, görgők és egyes rudak, stb., az őket terhelő erőkre vannak méretezve, s így nagyságuk, valamint a rudak és 80 az egyes rudak és vezetékek keresztmetszete, egymástól eltérő is lehet. Természetes továbbá, hogv a napellenző teljesen nyitott helyzetében a (22) és (24), valamint a (23) és (25) csuklók egymástól az ábrázoltnál 85 kisebb távolságban is lehetnek, sőt egymással adott esetben érintkezhetnek is. A fenti szerkezeit működése a rajzokból világos és az ábrázolt rúdszerkezet ismeretes működésmódja mellett magyarázatra 90 nem szorul. Látható továbbá a rajzokról, hogy c szerkezet az ismert szerkezetek említett hátrányaitól mentes, mert rudazata ott foglal el helyet, hol nem zayar, a kinyúlás hossza a ponyva talajfeletti ma- 95 gasságától független, a rudazat a ponyvát belógása esetén jól megtámasztja és ezért nagymértékű vízösszegyüléstől és a kinyúlásnak a belógás növekedése folytán előálló csökkenésétől nem igen kell tartani, sőt 100 ez az alantiakban ismertetendő módon teljesen is elkerülhető. A 10. és 11. ábrák mutatják, liogy a találmány szerinti szerkezet falbaépítésre vagy üzleti portálok napellenzőjeként igen 105 alkalmas, mert készíthető úgy, hogy csukott állapotban a fái vagy a portál elülső része felől nézve egészen láthatatlan és a ponyvatartó rúd, valamint az egész támasztórudazat a szerkezet csukott hely- 110 zetében a fal vagy portál azonos üregében, vagy azonos szekrényben, foglal helyet. E példánál a;z egész szerkezet az (A) fal (B) üregébe van beépítve, a (3) ponyvatartó henger kivételével, mely a 115 fal hátsó oldalára szerelt (31) ládában foglal helyet, de elég vastag fal roetén szintén a (B) üregben helyezhető el. A