110673. lajstromszámú szabadalom • Fénytermelő berendezés

Megjelent 1934. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110673. SZÁM. — VH/h. OSZTÁLY. Fénytermelő berendezés. Degrea Aktiengesellschaft (Auerg-esellschaft) cégr Berlin. A bejelentés napja 1934. évi január hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 17-ike. Már többször indítványozták a nappali fénytől eltérő fényű fényforrások fényét fluoreszkáló anyagok alkalmazásával javítani. Ajánlották, hogy ezeknek a 5 fényforrásoknak a sugarait fluoreszkáló ernyőre hagyják esni, amikor is a fény színe átalakul. Megkísérelték továbbá a fényforrást fluoreszkáló anyag átlátszó rétegével körülvenni. Mindezeknél az el-10 járásoknál egyúttal azt is feltételezték, hogy ibolyántúli sugarakat kibocsátó fényforrásoknál ezek a sugarak világítástechnikai szempontból értékesíthető látható fénnyé alkuinak át, amivel a 15 gazdaságosság növekednék. Mindezek az indítványok eddig nem vezettek felhasználható eredményre. A megvalósításuknál fellépő nehézségek kétféle természetűek voltak. Először is 20 olyan tulajdonságú fluoreszkáló anyagokat ajánlottak, amelyek a reájuk ütköző elsődleges sugárzásnak csak kis részét alakították át fluoreszkáló fénnyé. Ez különösen a gyakran ajánlott szerves 25 fluoreszkáló anyagokra, mint pl. a rodaminra áll. Ez a körülmény a fényforrás összes gazdaságosságát csökkenti és azonkívül a fluoreszkáló fény nem elegendő a fény kívánt átszínezésére. Igen 30 sok anyagnál az a további hátrány lép fel, hogy az ibolyántúli sugárzás hatására nagyon gyorsan szétbomlanak. Ezt a szétbomlást a legtöbb esetben nem lehet megakadályozni még akkor , sem, 35 'ha az anyagot kémiai behatások, ellen védjük. Ez különösen az önmagukban nagyon szépen világító borsavfoszforokra érvényes. A fényforrásoknak, amelyeknél a fény átalakítása, azaz átszínezése technikai 40 jelentőségű volna, egyik példája az ismert higany-gőzlámpa. Ennek a fényforrásnak ismert módon nagyon nagy a gazdaságossági tényezője, de olyan fényt bocsát ki, amely színe miatt általános 4í> világítási célokra nem alkalmas. Minden eddigi a higanylámpa fényének fluoreszkáló anyagokkal való javítására irányúló kísérlet a fenti okok miatt eredménytelennek bizonyult. Különösen hát- 50 rányos volt az a körülmény, hogy a fluoreszkáló anyagok alkalmazása a fényforrás gazdaságosságát nagy mértékben csökkentette. A találmány értelmében sikerül a higanylámpa fényét a nappali fényhez hasonlóvá tenni és egyszersmind a lámpának már önmagában véve is kedvező gazdaságosságát még jobban emelni. A találmány szerint a higanylámpát fény- 60 verővel (reflektorral) kombináljuk, amelyen önmagában ismert cinkkadmiumszulfid-foszfor burkolat van rézadalékkal, mint aktiváló anyaggal. 10—34% kadmiumtartalom szükséges. Ennek a 65 cinkkadmiumszulfidnak a higanygőzlámpával való kombinációja igen sok előnynyel jár. A cinkkadmiumszulfidnak, mint nagy törésmutatójú, anyagnak már önmagába véve is nagy a visszaverőképes- 70 sége, ezért az elsődleges fényforrásnak azokat a sugárfajtáit, amelyek nem alakulnak át fluoreszkáló fénnyé, nem nyeli el és nem semmisíti meg, hanem csaknem 100%-ig visszaveri és így ezek a sugarak 75 technikailag értékesíthetők. Ez különösen