110666. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár kerékpárokra

Megjelent 1934. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110666. SZÁM. — XX/C. OSZTÁLY. Biztonsági zár kerékpárokra. Kutor Ferenc mechanikussegréd Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 30-ika. A találmány kerékpárok ellopását meg­akadályozó, állandóion a kerékpárra sze­relt zá-r, melyeit kulcs nélkül, számjegy vagy betű beállításával nyithatunk és így 5 a kerékpárnak álkulcs használatával való ellopását — ami eddig igen gyakran elő­fordult — lehetetlenné tesszük. Gyakran előfordult az is, hogy a kerékpárok lela­katolásánál használit láncokat elvágták, 10 pl. erős fogóval elcsipték. A találmány szerinti kerékpárzárat előnyösen lánc, vagy egyéb könnyen elvágható rész nél­kül készítjük, aminek következtében ille­téktelen egyének — akik a zár nyitásához 15 beállítandó szám- vagy betűkombinációt nem, ismerik — a zárat tehát seon erőszak­kal, sem szépszerével ki nem nyithatják. Annak lehetősége ugyanis, hogy a zárat próbálgatással vagy találgatással nyissák 20 ki, gyakorlatilag teljesen ki van zárva. A találmány szerinti zár az eddigi ha­sonló célú szerkezetekkel ellentétben nem az elülső vagy hátulsó kereket, hanem a kormányt rögzíti, még pedig úgy, hogy a 25 zárnaik a kormányrúd végébei szerelt ré­szét a felső, vízszintes vázrúdhoz erősített másik zárrésszel kapcsolhatjuk össze. Hogy ezt megtehessük, a kormányt előbb félre kell fordítanunk, lezárt helyzetben 30 tehát a kormány és vele az elülső villa és elülső keréik a kerékpár hosszirányá­hoz képest ferde helyzetet foglal el, és így a kerékpár nem használható. A rajz a találmány kiviteli alkjait mu-35 tatja, melyektől a gyakorlatban lényegük érintése nélkül, többféleképen el is tér­hetünk. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti zárral felszerelt kerékpárt elzárt helyzetében, íe- 40 lülnézetben mutatja, míg a 2. ábra a zár egy kiviteli változatának részieta: ábrázolja. A 3. ábra a kormányrúdba erősítendő zár­test távlati képe, a 45 4. ábra a zár hosszmetszete, az 5. ábra a zár egy további kiviteli alak­jának nézete. A zár több (a rajzolt kiviteli alak eseté­ben, pl. három) (p) gyűrűből áll, melyek 50 egymás mellett, a (c) zártest belsejében foglalnak helyet. (4. ábra) A zártestet elő­nyösen egyetlen darab lemezből hajlítjuk, és körkeresztmetszetű (c') nyakánál fogva a csöves kormányrúd egyik (b) végébe 55 dugva ott valamely ismert módon, pl. (k) szegeccsel rögzítjük (3. ábra). A nagy­jából hengeres (c) zártestnelk palástján egymással átellenes hosszúkás (i) nyílásai, homlokoldialán pedig a zártesit hossztenge- 60 lyével koncentrikus (h) nyílása van. E kör-alakú nyílás pereméből rövid (h') nyelvnyúlvány áll ki. A zártest falában, az (i) nyílások sarkai mentén (j) beszögel­lések vannak, a nyílások hosszoldalait te- 65 hát a besaögelilések közötti, a zártesttel összefüggő nyelvek határolják, melyeket viszonylag könnyen hajlíthatunk fel és le. E nyelveik felhajlíitásával ugyanis az (i) nyílást annyina kiszélesíthetjük, hogy a 70 (p) gyűrűket, melyeiknek külső átmérője a hengeres (c) zártest belső átmérőjénél va­lamivel kisebb, a nyíláson keresztül a zár­test belsejébe helyezhetjük. A nyelvek lehajlítása után viszont a gyűrűket a zár- 75 testből ki pem vehetjük, de a zártestbe

Next

/
Thumbnails
Contents