110624. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő szelep csak időszakosan nyomás alá helyezendő terek önműködő légtelenítésére

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110624. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Vezérlő szelep csak időszakosan nyomás alá helyezendő terek önműködő légtelenítésére. Knorr-Bremse Aktiengesellschaft cég' I>erliii-IJ<'ht<Miberí». A bejelentés napja 1933. évi október hó 2-ika Németoi szági elsőbbsége 1932. évi november hó 3-ika. A találmány vezérlő szelep, melynek rendeltetés© egy időszakosan nyomás alá helyezendő tér önműködő légtelenítése, mihelyt a nyomásnak az említett térben 5 való további fenntartása többé nem szükséges. Az említett módon időszakosan nyomás alá helyezendő és azután légtelenítendő terek a legkülönbözőbb szerkezeteknél for-10 dúlnak elő. így pl. motoros kocsik elektromágneses sínfékjeinél oly emelőhenger talált alkalmazást, amely a sínfékmágneseket, a fékezettem menet alatt, a sín felületétől kellő 15 távolságban tartja. Ismert kiviteleknél ezt az emelőhengert állandóan nyomólevegő hatása alatt kell tartani mindaddig, míg a fék nem működik. Ezáltal a tömítések igénybevétele túl 20 nagy, hatásuk csökken és mennyiségveszteiségek lépnek fel. A találmány szerinti vezérlő szelep oly módon segít e hátrányon, hogy sínfékmágnesek felemelése után a,z emelőhen-25 gert légtelemiM, ahol is a mágneseket ismert golyós feisizítőzár tartja a megemelt helyzetben. Időszakosan nyomás alá helyezett terek önműködő légtelenítése pl. pneumatikus kalapácsoknál is előfordul, 30 amelyeknél a kalapács verőjét nyomólevegővel emelik meg. Más alkalmazási lehetőség felsorolásától eltekintünk. A rajz a találmány szerinti vezérlő szelepnek két példaképen! megoldási alakját 35 szemlélteti. Az 1. ábra az egyik megoldás vázlatia. A 2. ábra szerinti megoldás az 1. ábra szerintinél annyiban előnyösebb, hogy azt a nyomást, amelynél az időszakosan nyomás alá helyezendő tér légtelenné válik, 40 tetszés szerint vátoztiathatjuk. Az 1. ábra szerinti megoldásnál az (a) szeleptokot a (b) csőtoldat egy, a rajzban nem szemléltetett szerkezethez kapcsolja, amelyből a nyomólevegő az (a) tokhoz 45 ánamlik, ha az időszakosan nyomás alá helyezendő teret nyomólevegővel óhajtjuk megtölteni. A (b) csőtoldaton beáramló nyomólevegő eltolja a (c) szelepdugattyút, amley a (d) tolattyút is elállítja, úgyhogy 50 az időszakosan nyomás alá helyezendő térhez vezető (f) cső torkolata föltárul. Az átmenetileg nyomás alá helyezendő teret a két (1) henger jelképezi. A nyomólevegő a (g) fojtócsaitornán át 55 áramlik a nyomólevegővel megtöltendő térbe. E térben a nyomás fokozatosan növekszik és mihelyt a (c) dugattyú mindkét oldalán nyomásegyenlőség uralkodik, az (e) rugó átvezérli a (c) dugattyút és a 60 (d) tolattyút, amikor is a (d) tolattyú az (f) csövet a szabad levegőbe vezető (o) csővel köti össze. Ezáltal az időszakcsian nyomás alá helyezendő tér ismét kiürül. A 2. ábra szerinti megoldásnál a nyomó- 65 légfórásból elágazó (b) cső közvetlenül az (a) vezérlőszelep tolattyúteréhez csatlakozik. A (c) dugattyút tehát a tolattyú felé fordított oldalán közvetlenül éri a nyomólevegő, míg a szembenfekvő oldala, a (h) 70 cső utján, az ismert szerkezetű (i) nyomásszabályozóhoz csatlakozik, melynek szabályozó rugója beállítható. Nyomólevegőnek a (b) vezetéken való beáramlásakor a kisebb átmérőjű (k) du- 75 gattyúval összekötött (c) dugattyú oly m !don csúszik el, hogy a (d) tolattyú az (f) cső torkolatát feltárja és csövön át nyomó-