110610. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamosvasúti balesetek elhárítására

ruló, a korimányhenger kívánt helyzeté­nek megfelelő meghatározott ponton fel­szerelt, önműködő kikapcsoló, vagyis üt­köző- vagy kontaktusimegszaikító szerke­.5 zettel jut érintkezésibe, úgy hogy a segéd­elektromutor áramköre megszakad. A találmány egy másik megoldási alakja szerint a kiváltó szerkezet oly, sa­játságos elektromotort hoz működésbe, 10 melynek forgórésze célszerűen lapos csa­varmenetű tengelyre van szerelve és így ei Forgása közben egyúttal oldalirányú el­tolást is kap. Ezt. az eltolódást azután tet­szőleges áttétel révén bármely kocsimég-15 állító berendezés, pl. fékek vagy magá­ban véve ismeretes külön talajfékek be­iktatására használhatjuk fel. Az áttételt célszerűen akként szabjuk meg, hogy a működtetésre az elektromotornak már 20 bizonyos csekélymérvű eltolódása is ele­gendő legyen. E meghatározott eltolódás­nak és így a fékek, illetve talajfékek mű­ködésének megtörténte, tehát a kocsi le­fékezése után az elektromotor áramköre 25 tetszőleges megszakító szerkezet révén megszakad és ugyanakkor az elektromo­tor ellenáramköre kapcsolódik be, mely azután, az elektromotor eredeti helyzeté­neik bekövetkeztekor, ugyancsak tetszőle-30 ges önműködő kikapcsolószserkezet révén megszakad. A rajz 1. és 2. ábrái a találmány sze­rinti berendezést vázlatos oldalnézetben, illetve részleges felülnézetben szemlél-35 tetik. '(a) a kiváltó szerkezeit helytálló fala vagy deszkája, mely maga a szokásos mentődeszka is lehet. Ezt azonban célsze­rűen <(e) csuklópánt közbeiktatásával sze-40 reljük fel, azaz csuklósan függesztjük fel és a csuklópánt tengelyén (fel nem tünte­tett) rugót alkalmazunk, mely a kitért (a) deszkát ismét eredeti helyzetébe téríti viisisza. Az ,(a) deszka legfelső végén to-45 vábbi (fel nem tüntetett), de oly rugós csuklópántot alkalmazhatunk, mely az (a) deszkának az előbbivel ellenkező kité­rését teszi lehetővé. Az (a) deszka alsó részére egymás mel-50 lett több .(b) lap vagy deszkarész van csuklósan felfüggesztve, melyek külön­külön, lengethetők. Mindegyik (b) lap belső felüleste egy-egy (dl) kontaktust, az (a) deszka pedig minden egyes (b) lappal 55 szemben egy-egy (d2) kontaktust hord. Mindegyik (b) deszka alsó vége és az (a) deszkának azokkal szemben lévő pontjai közé egy-egy (c) rugó van iktatva. Ha bármelyik (b) deszkát vagy azok egy csoportját veszélyeztetett egyén éri, 60 aikkor a (dl, d2) kontaktusok egymással érintkeznek és így az azokhoz csatlakozó (fel nemi tüntetett) áranivezetékek révén valamely kocsimegállító berendezés áram­körét, a .feltüntetett példában az (,m) 65 elektromotor áramkörét zárják, mely az (f) talajifiékeik sorozatát működteti. Evégből az. (m) elektromotor forgó­része, mint a bevezetésben jeleztük, oly (n) tengelyre van szerelve, melynek egy 70 része lapos csavarmeneteket hord. Ennél­fogva a bekapcsolódott (m) elektromotor forgórésze a forgás közben egyúttal el is tolódik és ekkor (fel nem tüntetett) me~ nesztők révén magával viszi az elektro- 75 mótor köpenyét is, mellyel a (k) rudak vannak csuklósan összekötve. E rudak to­vábbi (j) rúddal állanak csuklós kapcso­latban, mely rúd a (h) tengely körül for­gatható kétkarú (g) emelők felső végéhez 80 csatlakozik. A (g) emelők alsó karjai az (f) talajlfékekeit hordják, melyek az eme­lőkre (o)-nál csuklósan vannak f elfüg­gesztve és a csulkló tengelyére rugók van­nak szerelve, hogy az, (f) talajfékek a 85 pálya egyenetlenségeihez a törés veszé­lye nélkül külön-külön, könnyen alkal­mazkodhassanak. A rugók feszereje ter­mészetesein akkorára van szabva, hogy a talajfékek e korlátozott engedékenységük 90 mellett is kellő fékező hatást fejthessenek ki. Az (f) talajfékek rendszerint valami­vel a pálya fölött vannak, a leírt ki­váltószerkezet működésekor azonban az (m) elektromotor eltolódása folytán a (k, 95 j, g) rudazat hatása alatt lefelé lengenek és a talajhoz szorulnak. Ennek bekövet­keztéig az (m) elektroimótor balról jobbra tolódott el; a Tajz az (f) talajfékeket a fé­kező, az (m) motort pedig a jobboldali 100 szélső helyzeitben szemlélteti. Szabadalmi igények: 1. Berendezés villamosvasúti balesetek elhárítására, jellemezve a villamosko­csik, illetve pótkocsik aljának mellső és hátsó végén, kívánt esetben oldalain 105 is alkalmazott, egymáshoz képest ki­lengethető, egymással szembenálló vil­lamos kontaktusokat hordó lapokból vagy falrészekiből álló, a kontaktusok érintkező helyzetében valamely kocsi- 110 megállító berendezést (pl. fékeket, ta­lajfefceket beiktató vagy a kormány­hengert kiiktató berendezést) kiváltó szerkezettel. 2. Az 1. igényiben védett berendezés meg- 115 áldási alakja, jellemezve helytálló (a)

Next

/
Thumbnails
Contents