110602. lajstromszámú szabadalom • Kiválatóedzésű széntartalmú ötvözet és vágószerszámok ilyen ötvözetekből

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI AjigglL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110602. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Kiválatóedzésű széntartalmú ötvözetek és vágószerszámok ilyen ötvözetekből. Fried. Krupp Aktiengresellscliaft cégr Essen. A bejelentés napja 1933. évi október hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 13-ika. A találmány széntartalmú kiválatóedzésű. ötvözetekre vonatkozik, amelyek vas mellett 10—30% wolframot ós 2—12% molibdént egyenkint vagy együttesen, 5 3—50% (célszerűen 25—50%) kobaltot, 0.1—0.55% szenet és 10%-ig legalább egy oly elemet (pl. titánt, vanadiumot, tantáH) tartalmaznak, amelynek a szénhez való rokonsága nagyobb, mint a wolframé és 10 molibdéné. Azonkívül az. ötvözetek még további, kiválatóedzést előidéző elemeket (pl. rezet, berriliumot, bórt, szilíciumot, aluminiumoit) tartalmazhatnak. Ezen elemek mennyisége azonban, a Ti-, V- vagy Ta-15 tartalmat beleértve, a 15%-ot ne lépje túl. „Kiválatóedzésű ötvözetek''-en oly ötvözetek értendők, melyek oly elemet tartalmaznak, amely az ötvözetben magasabb hőmérsékleten nagyobb mérvben oldódik, t20 mint alacsony hőmérsékleten. Ha ilyen ötvözetet magas hőmérsékletről gyorsan lehűtünk, akkor az az elem, mely az ötvözetben alacsony hőmérsékleten nem, vagy csak csekély mérvben oldható és amelynek 25 eszerint a lehűtésnél ki kellene válnia, kényszerűen oldatban tartatik. Ha az ötvözetet ezután a hirtelen-lehűtési hőmérséklet alatt levő hőmérsékletre megeresztjük, akkor a kényszerűen oldatban tartott 30 elem finoman olvasztott alakban kiválik és az ötvözet keménységének, szilárdságának, stb. a növelését idézi elő. Ezt a jelenséget „kiválatóedzés"-nek, a vonatkozó ötvözeteket pedik „kiválatóedzésű 35 ötvözeteknek" nevezzük. A bejelentésünk szerinti ötvözetek kiválatóedzést előidéző elemként wolframot vagy molibdént tartalmaznak. A vanadiumnak, titánnak és tantálnak — amelyek ugyancsak előí0 idézhetnek kiválatóedzést — a jelen esetben az a céljuk, hogy a szenet lekössék. Ezideig az volt a felfogás, hogy a kiválatóedzésű wolfram- és mol ib d énötvözetek széntartalmát lehetőleg alacsonyan kell tartani, mert nagyobb széntartalomnál a Í5 wolfram ós a molibdén a szénhez köttetnek és így nem válhatnak ki vasvegyületekként. Kitűnt azonban, hogy a kiválatóedzés hatását wolfram- és molibdénötvözeteknél még körülbelül 0.55 %-ig terjedő 50 széntartalomnál is teljes mérvben elérhetjük, ill. még meg is javíthatjuk, ha az ötvözetekhez még oly elemet adunk, amelynek a szénhez való rokonsága nagyobb, mint a wolframé és molibdéné. Ilyen ele- 55 mek pl. a vanadium, a titán és a tantál. A szén lekötését akkor érjük el, ha pl. a vanadiumtartalom a széntartalomnak legalább a 6-szorosa, a titántartalom, legalább a 4-szerese és a tantáltartalom leg- 60 alább a 6.5-szerese. A találmány szerinti, 0.1—0.55% széntartalmú ötvözeteknek a kisebb széntartalmú ötvözetekkel szemben az az előnyük, hogy előállításuknál a nagyobb C-tartalmú normális vas-, wolf- 65 ram, ill. vas-molibdénötvözetek használhatók fel. Azonkívül meglepetésszerűen kitűnt, hogy a találmány szerinti ötvözetek a kisebb C-tartalmú ötvözeteket a vágó teljesítmények tekintetében is lénye- 70 gesen felülmúlják. A találmány szerinti ötvözetek foganatosítási példájaként a következő ötvözetet adjuk meg: 30 % kobalt, 75 18 % wolfram, 3 % molibdén, 3 % titán, 1 % vanadium, 0.3% szén, 80 a itöbbi vas. Ezen ötvözet hőkezelése célszerűen