110600. lajstromszámú szabadalom • Folyadékot felszívó kötés és eljárás előállítására

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J^H SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110600. SZÁM. — VIl/C. OSZTÁLY. Folyadékot felszívó kötés és eljárás előállítására. Trettin Káté magánzó Berlin-Friedenau. A bejelentés napja 1933. évi julius hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi julius hó 29-ike. A jelenleg használatos kötések rendsze­rint a seb terjedelmének megfelelő nagy­ságú,, többé-kvésbbé íinomszicmű gyapot­niuSlból vannak, melyet több rétegben, 5 úgynevezett tamponokká vagy kompresz­szekké összerakva vagy úgynevezett lon­gettekké vágva közvetlenül a sebre fek­tetnek; a kötés a seb váladékokat fel­szívja. Ugyanerre a célra sokrétegű, fehé-10 rített cellulózavattát is használhatunk, míg a gyapot-vatta nedvszívóképessége meglehetősen csekély, mely ezért főké­pen kötések befedésére és kibélelésére al­kalmas. A kötésanyag nedvszívóképessé-15 gétől függ, hogy a kötést mily gyakran kell váltani, mert a sebváladékkal tele­iitatott kötés tudvalevőleg a levegőt nem ereszti keresztül és a gyógyfolyamatot hátráltatja, illetve a váladék levezetését 20 gátolva, váladéktorlódást okoz, mely gyakran veszélyes lehet. A találmány oly kötözőanyag, melynél az anyag, minit pl. gyapotmu.ll, gyapot­géz, eeilulózavatta stb. nedvszívóképessé-25 gét igen jelentékenyen úgy növeljük, hogy magában a szövetben, valamint a szövet­rétegek között folyadékokat erőteljesen adszorbeáló, töiblbé-kevésíbé finom szem­cséjű, nagy felületű anyagokat helyezünk 30 el. A találmány céljainak olyan nagy fe­lületü anyagok felelnek meg, melyek a váladékokat megkötni képesek, melyek tehát pl. annyira megduzzadnak, hogy vé­gül nagy mértékben diszperz kolloid ál-35 lapot létesül. Az is szükséges, hogy olyan géleket alkalmazzunk, melyeknek egyéb tulajdonságai a duzzadásnál szekunder nem módosulnak; ezért burgonyakemé­nyítő, zselatin stb. alkalmatlanok, mert elcsirizesednek, ragadóssá vagy nyálkássá 40 válnak. A találmány értelmében felhasználható gélek közül felemlítjük pl. a kovasavgélt, alumíniumoxidot, titánoxidot, hidrátgélt, mint szervetlen géleket, továbbá a szer- 45 ves gélek példáiként megduzzadó kemé­nyítőanyagokat, első sorban amilózokat, indiai tragantot, kutera- vagy karaya­gumit, szentjánoskenyérlisztet és egyéb kolloidan oldódó géleket, melyek saját 50 súlyuk többszörösét kitevő folyadékmeny­nyiséget vesznek fel, a folyadékot töké­letesen megkötik és csak az alkatukat megbonJtó állapotváltozásnál adják le, anélkül, hogy úgy, mint a zselatin, kö- 55 zönséges keményítő stb. ragadóssá, nyál­kássá vagy csirizessé válnának. Ezenfelül ezek a gélek nemi kolloidozhatók, úgy hogy a legritkább szöveten sem hatolnak át. 60 A gyakorlati alkalmazásnál a géleket dbzpergáltan, dara, szemcsék, por stb. alakjában a kötözéshez használt anyagok, pl. gyapotmull, gyapotgéz, eeilulózavatta stb. vékony rétegei közé ágyazzuk. 65 A találmány értelmében készült köté­sek a saját súlyuk sokszorosát kitevő fo­lyadékmennyiséget szívják fel és azt rög­zítik, úgy, hogy a kötés nagy váladékfel­vétel ellenére is kívül száraz marad. A 70 kötést sokkal tovább lehet a seben hagyni, illetve ritkábban kell váltani. Ezáltal a seb és környéke huzamosabb ideig marad­hat mozdulatlanul, ami mind a gyógyu­lási folyamatot, mind a beteg szubjektív állapotát kedvezően befolyásolja, ezen­felül az ápoló személyzetet tehermentesíti és gazdaságosabb is.

Next

/
Thumbnails
Contents