110590. lajstromszámú szabadalom • Berendezés másolatnak szemcsézett alapú színes fényképről való előállítására

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110590. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Berendezés másolatnak szemcsézett alapú színes fényképró'l való előállítására. Dr. Nordmaim Charles, a párisi csillagda csillagásza Párls. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 30-ika. Franciaországi elsőbbsége 1929. évi október hó 1-je Másolatoknak szemcsézett alapú, színes fényképről való készítésénél.sok olyan fel­tételt kell teljesíteni, amilyenek csak szem­csézett alapú fényképeknél lépnek fel. 5 Ezeknek a jellemző feltételeknek megvilá­gítására hivatkozunk a mellékelt rajz 1. és 2. ábrájára. Az 1. ábrán azoknak a viszo­nyoknak vázlatos feltüntetése látható, amelyek valamely színes fényképnek 10 szemcsézett alapú filmen való felvételénél lépnek fel. A fénynyalábot, amely a fel­veendő képnek valamely meghatározott pontjából indul ki és az í(f) szűrőn lép be, az (s) szegélysugarakkal jelöljük. Az (s) 15 nyaláb sugarait az (f) színszűrőn való át­lépésük után az (o) objektív összegyűjti, úgy hogy az (el) szemcsézett részecske egyik pontjában metszik egymást. A szem­csézés mögött fekvő fényérzékeny rétegen 20 a kérdéses fénysugárnyaláb . az i(il, i2) szűrőképeket létesíti. A felveendő tárgy­nak egyik pontjából keletkező, az (f) szűrőn átlépő és az (il, i2) szűrőképet létesítő fénynyalábot nevezzük elemi 25 fénynyalábnak. Ennek az elemi fény­nyalábnak. Ennek az elemi fénynyalábnak középtengelyét az (rl, r2) vonal alkotja, amely a tárgy, felvett pontjából kiindulva, a szelektáló szűrő (fl) középpontján és az 30 (il, i2) mikroszkopikus képecske (ic) kö­zéppontján megy keresztül. A felvett képnek minden egyes pontjá­ból hasonló elemi fénynyaláb indul ki és az (f) szűrőn és az (o) objektíven át jut a 35 fényérzékeny réteg szemcsézett (a) hordo­zójára. Ezeknek az elemi fénynyaláboknak mindegyike a fényérzékeny rétegen az (f) szűrőnek (il, i2) mikroszkopikus képét lé­tesíti, tengelyeik egymást mind az (f) 45 50 szűrő (fl) pontjában metszik. Ezek a ten- 40 gelyek pedig annál inkább hajlanak, mi­nél közelebb fekszenek a hozzájuk tartozó mikroszkopikus képecskék a szemcsézett alapú film szegélyéhez. Szemcsézett alapú színes fénykép vetí­tésénél viszont a felvétel alkalmával fenn­forgó körülmények megfordulnak és pedig a vetítendő fénykép hátulról világíttatik meg. E közben a fénykép hátoldalán levő valamennyi mikroszkopikus képecske egy­egy elemi fénynyalábot bocsát ki, analóg módon azzal az elemi fénynyalábbal, amely a felvételnél a mikroszkopikus szűrőket állítja elő. Hogy pedig asvetítésnél korrekt színes kép álljon elő, 'szükséges, hogy 55 ugyanúgy, mint a felvételnél, a vetítésnél keletkező elemi fénynyaláboknak tenge­lyei a vetítésnél alkalmazott színszűrő kö­zéppontjában messék ismét egymást. Azon­kívül a vetítésnél fellépő Valamennyi 60 elemi fénynyalábot a vetítésnél alkalma­zott szűrőnek kell felfognia és valameny­nyinek a vetítő objektíven kell áthatolnia. A vetítés viszonyait a 2. ábra vázlatosan szemlélteti és pedig a két-két (il, i2) mik- 65 roszkopi szűrőképecske a belőlük kiinduló elemi fény nyalábokkal van feltüntetve. Ezeknek az elemi fénynyaláboknak tenge­lyei egymást az (f, pl), pontban metszik, ahol a vetítésnél alkalmazott (f, p) szín- 70 szűrőnek centruma is tartozik lenni. A sze­gélysugarak által jellemzett elemi fény­sugarakat az (f, p) szűrő teljesen felveszi. Ha az 1. ábrán látható módon veszünk fel egy filmet, -akkor az elemi fénynyalá- 75 bok tengelyeinek (X) metszőpontja a szem­csézett alapú-eredeti felvételi filmtől meg­szabott távolságú lesz, amely távolságot --

Next

/
Thumbnails
Contents