110581. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet keskeny fénysáv előállítására, elektronsugárcsővel történő hangfeljegyzéshez

Megjelent 1934. évi szeptember hó 1-én. MAGYAIÍ KIRÁLYT #||||p SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110581. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Szerkezet keskeny fénysáv előállítására, elektronsugárcsővel történő hangfeljegyzéshez. Allgeiiieine Elektricitáts Gesellscliaft cég' Berlin (Németország). A bejelentés napja 1932. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 9-ike. Elektronsugárcsövefcnek hangfeljegy­zésre, különösen hangosfilmfelvételekhez való alkalmazásánál kívánatos hogy az elektronsugárnyaláb a fluoreszkáló er-5 nyőn lehetőleg vonalas fényfoltot létesít­sen, hogy a világító ernyő előtt elvezetett filmen keskeny, intenzitásukban a mikro­fonáramoknak megfelelően váltakozó vo­nalakból álló hangfeljegyzés keletkezzék 10 (intenzitáseljárás). Vonalas fluoreszeeniciafolt létesítését a cső elektródáinak, különösen a vezérlő­rácsnak különös kialakításával vagy pe­dig külön ellenzők elrendezésével kisérel-5 ték meg. A katódasugárnyaláb alakjának változ­tatását továbbá két rúdmágnessel is meg­kísérelték, melyek egynemű pólusaikkal állnak egymással szemben. Ennél az elren-0 dezésnél is külön ellenző szükséges, mely­nek a feljegyzéshez kivánt fénysugáralak létrehozására való hasítéka van. Mindezek az eszközök azonban nem vezettek a kí­vánt eredményre, mivel az ily módon léte-25 sített vonal nem elég finom, illetve inten­zitásának túlságosan nagy részét elveszíti. A találmány értelmében ezeket a hát­rányokat úgy kerülhetjük el, hogy mág­nesrendszerként négypólusu mágnesrend-80 szert alkalmazunk, még pedig úgy, hogy az egyik mágnes pólusai a másik mágnes ellenkező előjelű pólusaival vannak szem­ben. Ha ezt a mágnesrendszert az elektron­sugárcsőhöz viszonyítva, úgy rendezzük 85 el, hogy az elektronsugár a négypólusu rendszer középsikján merőlegesen megy keresztül, .akkor keskeny, erős fényű fluoreszcenciavonal keletkezik, melynek világossága szokásos módon vezérlőhen­gerrel változtatható. A lluoreszcenciavonal 40 a mágnesrendszer távolságának és a mág­neses mezőnek kellő méretezésével rend­kívül vékonnyá tehető. Ha a fluoresz­cenciavoiial kiterjedését, pl. keskeny han­gosfilm felvételére csökkenteni kívánják, 45 akkor ez szferikus vagy hengeres lencse­rendszerekkel történhetik. Az ilyen elrendezésnek azonkívül az az előnye is van, hogy lehetővé teszi a fény­foltnak az ábrázoló rendszer optikai ten- 50 gelyébe való egyszerű beigazitását, pl. úgy, hogy a mágnesrendszert az elektron­sugártengelyre merőleges síkban toljuk el. Mágneses mezőnek vonalszerű fluoresz­cenciafolt létesítésére való alkalmazása 55 példakénti foganatosítási módját az 1—3. ábra szemlélteti. Az 1. ábrán (1) a katódsugárcső, (2) annak katódája, (3) ari ódája, (4) a vezérlő­henger és (5) a fluoreszkáló ernyő. A cső- 60 nek gáz- vagy gőz-, pl. argon vagy higany­gőztöltése lehet. A (3) anódának megfelelő feszültségre, pl. 800 Voltra való kapcsolá­sánál az (5) ernyőn aránylag kiterjedt fluoreszcenciafolt keletkezik, melynek 65 intenzitása váltakozó feszültségnek a (4) vezérlőhengerre való kapcsolásával változ­tatható. A találmány szerint már most a (6, 7) mágnesrendszer a sugárhoz viszonyítva 70 úgy van elrendezve, hogy a sugár merő­legesen lép át a rendszer középsíkján, amint ezt a cső előlnézetét szemléltető 2. és 3. ábrák mutatják. A két mágnesrend­szer emellett úgy van egymással szembe- 75 állítva, hogy különböző előjelű pólusok

Next

/
Thumbnails
Contents