110561. lajstromszámú szabadalom • Többszörösen hajtogatott papírlap, főleg könyvelési, gép- és átírási célokra

ütésre használható egy vagy több független vagy a főlappal összefüggő további főlapot rendezhetünk el az eredeti főlap alatt, mimellett ezeket közösen össze is 5 hajtogathatjuk. Lehet továbbá a tetszés szerinti módon. pl. célszerűen pikkelyesen egymásfölé fogó részmezők fölé egy sík lapot, esetleg átiitőlapokkal elredezni, mikor is pl. ez a sík lap gyűjtőszámlalap 10 lehet. Külön hajtási élekkel a részmezők szélein még szegélyleffentyűket képezhetünk ki, melyek egy borítékot, bérzacskót, viiszonválaszos, levelezőlapot, kártyalevelet 15 stb. képező több részmező lezárására alkalmasaik. Az ilyen oldalsó leffentyűk az írógép vagy sokszorosítóigép vezetőrészeivel összeműködve az összehajtogatott főlap, ill. lapcsoport jó vezetésére is szolgálhatnak, 20 ha pl. ezeket a leffentyűket a részmezők oldalszéleinek megfelelő helyein rendezzük el ós az összehajtogatott főlap fölé hajtjuk be. Egyes szabadon kinyúló részmezők kellő helyzetét egy sík főlapban 25 vagy laprészben kiképezett résekkel is biztosíthatjuk. A főlap egyes mezőinek vezetésére és egymással való összeköttetésére enyvezést, kapcsokat, fűzőket, fémszalagokat, vagy a részmezők lyukgatá-30 saiba nyúló csapokat is használhatunk. A találmány szerinti lapelrendezés néhány példáját a rajzokban ismertetjük. 1—6 ábrák a találmány néhány kiviteli példáját oldalnézetben, ill. a mezők sík-35 jára és a hajtogatási élekre merőleges metszetben mutatják. A 7. ábra a főlap olyan hajtogatási módját mutatja, mely a hajtogatás és a Ieszakítási vonalak elrendezése szerint különböző 40 vagy egyforma részmezők különböző vagy egyforma meg- vagy átírását teszi lehetővé; a 8. ábra ugyancsak oldalnézetben olyan főlapot mutat, melyet előbb hosszának kö-45 zepe mentén kétrét hajtottunk s az így kettőzött lapot azután az előző hajtogatási irányra merőlegesen lépcsősen hajtogattuk; a 9. és 10. ábrák a 6. ábrához hasonló haj-50 togatást mutatnak; ezeken az ábrákon némely leszakító vonalat külön megjelöltünk. A 11. ábra egy hajtogatott főlapot és a főlap ráncaiba betolt külön lapokat ábrá-55 zol. A 12a—f. ábrák végtelen papírszalagoknak, valamint egyes lapoknak további hajtogatási lehetőségeit tüntetik fel. A 13. ábra a 2. ábrára emlékeztető, de kétféle lépcsőzetes hajtogatási! főlapot mutat, 6 mely még középen is összehajtható. A 14. ábra olyan kiképzést mutat, melyben nemcsak a hajtogatással létesített lapmezők, hanem a lapmezőkben szakítási vonalakkal határolt részmezők is pikkelyesen 6 fekszenek egymás alatt; a 15. ábra a 14. ábrának megfelelő felülnézet, mélyen kiterítve néhány leffentyíís mező, továbbá különböző hajtogatási és leszakítási él is látható. A r, 16. ábra összehajtogatott részmezők zárási módját mutatja. A 18. ábra olyan papírszalagot mulat, mely hajtogatási és leszakítási elekkel olyan mezőkre van felosztva, melyek le- " szakítás után összehajtogatva borítékoknak, vagy zacskóknak használhatók. A 19. ábra egy vagy két pikkelyesen összehajtogatott főlapot és két, pl. főszámlaként használható sík lapot mutat, ! melyek pl. az írógépben egyszerre írhatók, ill. iithetők át, A 19a. ábra két együttesen hajtogatott főlapot mutat. A 20. ábi '£1 cl 19. ábrához hasonló elrende- : zést mutat felülnézetben, két egymás alatt fekvő főszámlappal és ezek alatt fekvő pikkelyesen hajtogatott lapmezőkből álló főlappal. A 21. ábra ugyancsak két számlafőlapból, de két pikkelyes hajtogatásúfőlapból álló csoportot mutat, mimellett a főszámlalapok túlnyúlnak a lapmezőkön. A 22. ábra a 21. ábrának megfelelő felülnézet. A 23., 23a. és 17. ábrák egy megfelelő alakú főlapot és az ebből összehajtogatott pikkelyes tömböt, utóbbit felül- és oldalnézetben mutatják. A 24. és 24a. ábrák felül- és oldalnézetben mutatnak egy különleges módon el óhajtódat ott főlapot. A 25. ábra oldalnézetben a téglányalaktól eltérő főlapot mutat hajtogatott állapotban; a főlap alakjának megfelelően a hajtogatás után egymás fölé kerülő lapmezők egymást csak helyenként takarják le. A 26., 26a., továbbá a 27. és 27a., valamint a 28. ábrák olyan kiviteli példákat mutatnak, melyeknél a főlap több egymásra merőleges irányú behajtási éllel van mezőkre osztva. A 29. és 29b. ábrák olyan négymezős — pl. csekkekre alkalmas — mezőcsoportot mutatnak, melyek egy főlapnak előbb