110516. lajstromszámú szabadalom • Foghátlapok készítéséhez való tömör borda, ill. tömör bordasín és abból készült foghátlap

— 2 — A találmány célja az, hogy lehetővé tegye hátlapoknak tömör hordákból és hengerelt hátbádogokból való készítését, amelynél az öntési eljárással szemben 5 ugyanazon ellent állóképesség fenntartása mellett az aranysúlynak kb. 45%-át taka­ríthatjuk meg, a munkaidőt pedig az eddigi legkevesebb 2 óráról 1—2 percre csökkentjük. 10 Ezt a tömör borda, ül. a tömör bordá­éin keresztmetszeti alakjának megfelelő kiképzésével érjük el, mely bordáról, ill. bordasinről az egyes bordákat levágás útján kapjuk. A találmány szerinti ke-15 resztmetszeti kiképzés abban áll, hogy a tömör borda, ill. a tömör bordasin nyakán egy vagy több derékszögű liosszvezető­lécet képezünk ki, amelyek úgy vannak a borda nyakán alkalmazva, hogy a hát-20 bádoghoz való egy- vagy kétoldalú hozzá­fekvés mellett a bordafejnek a. hátbádog­tól való kellő távolságát meghatározzák és a bordának a hátbádoghoz merőleges helyzetét biztosítják. 25 A rajzon a találmány több példaképem foganatos!tási alakja van feltüntetve, még pedig világosság kedvéért nagyobb lép­tékben. A tényleges méretek az összes ál­lamokban egységesen megállapított nem-30 zetközi normáliáknak megfelelők. Az 1. ábra a tömör bordának, ill. tömör bordasiiinek eddig" ismert kiindulási ke­resztmetszeti alakját mutatja a magasság­nak oly részekre való osztásával, amelyek 35 révén a találmánynak a 2—37^ ábrákon feltüntetett különböző példaképem kereszt­metszeti alakjai egymástól jobban meg­különböztethetők. A 2—17. ábrák a magasságnak ugyanolyan 40 résziekre való osztása mellett mutatják a találmány különböző példaképei)i kereszt­metszeti alakjait, a 18. és 19. ábrák egy-egy, réskiképzéssel a hátlap előállítására előkészített hátba-45 dogot mutatnak távlati nézetben, a 20—22. ábrák a találmány szerinti bor­dákkal ellátott három különféle hátlap távlati nézetei, a 23. ábra pl. a 27. ábrán feltüntetet ke-50 resztmetszetű bordasín távlati nézete, a 24. ábra pedig az 5. ábrán feltüntetett keresztmetszetű borda kiviteli változatá­nak távlati nézete. Amint azt az 1. ábra szerinti kiindulási 55 keresztmetszetnél külön betűjelzésekkel feltüntettük, a 2—17. ábrákon rajzolt ösz­szes keresztmetszeti alakok a tömör bor­dának, vagy tömör bordasínnek (a) ma­gasságú (c) fejéből és (b) magasságú (d) nyakából tevődnek össze. A (b) magasság 60 három, részre van osztva. A (bl) részma­gasság a (c) fejnek az (e) hátbádogtól való távolságával egyenlő. A (b2) részmagas­ság az (e) hátbádog vastagságának meg­felelő. A (b3) részmagasság a borda nyak 65 oly meghosszabbításának megfelelő, amely a hátbádog vastagságán túlnyúl és amely mindazon, utóbb leírandó keresztmetszeti alakoknál elmaradhat, amelyeknek nincse­nek a liátbádog mögé nyúló hossz'vezető 70 léceik, mint pl. a 3., 6., 7., 10. és 12. ábrák szerinti, a következőkben leírandó ke­resztmetszeti alakok esetében. A találmány szerint alkalmazott liossz­vezetőlécek egyszeresen vagy kettősen 75 egymás felett fekvők lehetnek, elren­dezve a bordanyakhosszoldalak egyikén vagy mindkettőn és azok előugrók vagy visszaugrók, ill. elő- és visszaugrók lehet­nek. 80 Csupán egyetlen (f) vezetőlécnek a bordanyak két hosszoldala közül az egyi­ken való elrendezése a 2., 3. és 10. ábrákon látható. A 2. ábra szerinti kiviteli alak­nál az oldalt előugró (f) vezetőléc a hátsó 85 bordanyak végén, a (bB) részmagasság te­rében van. A 3. ábra szerinti kiviteli alak­nál az ugyancsak előugró (f) vezetőléc a 0>2) részmagasság terében van és a (bl) részmagasság teréhez feleszik hozzá. A 10. 90 ábra a (bl) részmagasság terének a (b2) részmagasság terébe való átmeneti helyén visszaugrón elrendezett (f) veizetőlécet mutat. A 4. ábra oly keresztmetszetet tüntet fel, 95 amelynél mindkét bordanyakhosszoidaloii van egy-egy előugró (f) vezetőléc úgy al­kalmazva, hogy az egyik vezetőtléc a 2. ábra szerinti kivitelhez hasonlóan a talp­véghez, a másik pedig a 3. ábra szerint a 100 (bl) részmagasság teréhez fekszik hozzá. Ezzel a bordanyak hátsó része (z) kereszt­metszetet kap. Az 5., G., 7. és 12. ábrák oly keresztmet­szeti alakokat mutatnak, amelyeknél a 105 bordanyaknak két, egyforma magasság­ban egymással szembenfekvően elrende­zett (f) hosszvezetőléce van, mimelleitt ezek a vezetőlécek az 5., 6. és 7. ábra szerint előugrók. a 12. ábra szerint pedig vissza- 110 ugrók. Ezeknél a kiviteli alakoknál a bordanyak hátsó része T-keresztmetszetű, A 11. ábra oly keresztmetszeti alakot mutait, amelynél pl. két visszaugró (f) vezetőléc egymás felett fekvoen a borda- 115 nyaknak csupán egyik hosszoldalán van.

Next

/
Thumbnails
Contents