110508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egymással nem vagy teljesen elegyedő folyadékok benső érintkeztetésére mosó vagy extraháló folyamatokban

Megjelent 1934. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BlRÓSÁfl SZABADALMI LEÍRÁS 110508. SZÁM. IV/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés egymással nem vagy nem teljesen elegyedő folyadékok benső érintkeztatésére mosó vagy extraháló folyamatokban. Naamlooze Veimootschap De Bataafsche Petróleum. Maatschappij Haag-. A bejelentés napja 1934. évi január hó 27-ike. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi február hó 11-ike. A találmány egy folyadéknak egy másik, vele nem, vagy csak tökéletlenül elegyedő folyadékkel való mosásakor, vagy extrahálásakor a folyadékoknak egymás-5 sal való jó érintkeztetésére irányul. A bejelentés keretében folyadékon szuszpenziókat vagy emulziókat is értünk. Mosó vagy extraháló folyamatokban a legjobb eredmény elérésére rendkívüli 10

fontosságú az egyik folyadékban diszpergált másik folyadék cseppnagyságának helyes megválasztása. Ha egy folyadékot nyíláson át egy másik folyadékba szorítunk, a cseppek nagysága 15

lényegileg a nyílás nagyságától és a rajta keresztül szorított folyadék sebességétől függ; ennek a sebességnek elégségesnek kell lennie arra, hogy a kilépő sugár kb. egyforma s a kívánt nagyságú cseppekre 20 diszpergálódjék. Ha a sugár sebessége túlságosan kicsi, a cseppek túlságosan nagyok lesznek, ha viszont a sugár sebessége túlságosan nagy, kis cseppek fognak ugyan keletkezni, de a cseppek mérete 25 nem lesz egyforma. A találmány egyszerű módot nyújt arra, hogy az egész térben, amelyben a folyamat végbemegy, helyes cseppképződés menjen végbe az említett két tényező megfelelő vá-30 lasztásával és különösen olyan beszorítási mérv alkalmazásával, melyet nem a befecskendezési nyílások szabad keresztmetszete és az ezeken az időegységben áthaladó átlagos folyadékmennyiség szab 35 meg, hanem melyet a cseppképzés követelményeivel kapcsolatban említett tényezőktől függetlenül választhatunk meg. A találmány értelmében olyan falat használunk, melynek nyílásain át az egyik folyadékot a másikba időszakosan csép- 40 penként szorítjuk be. Ha a fal két oldalán két különböző folyadék van, ugyanazon fal ugyanazon nyilasain át váltakozva egyszer az egyik és azután a másik folyadékot szoríthatjuk át, vagyis a folya- 45 (lékoknak a falon keresztül való helyvá1

tuxá&át váltakozva ellentétes irányokban 6;- / közölhetjük. A folyadékoknak a fal nyilasain keresztül való elmozgását elvileg vagy azzal 50 idézhetjük elő, hogy a nyílásokkal ellátott falat az egészében helytálló vagy gyakorlatilag helytálló folyadékokhoz képest, vagy az egyik, vagy mindkét folyadékot a helytálló falhoz képest mozgatjuk el. En- 55 nek különböző módjait a következőkben példaképpen ismertetjük. Az 1. és 4. ábrák két különböző mosó- és extraháló-oszlop vázlatát mutatják; a 2. és 3. ábrák az 1. ábrabeli berendezés 60 részleteinek nagy obi) léptékű metszetei. A feltüntetett berendezésiek kisebb fajsúlyú folyadéknak nagyobb fajsúlyúval való feldolgozására valók; a folyadékok a berendezésekben egymással elleniáramban 65 mozognak. A nagyobb fajsúlyú folyadékot a (2) porlasatócsiöivön át vezetjük be s a (3) fenékcsövön vezetjük el, a kisebb fajsúlyú folyadék a (4) csövön lép be és áz (5) csövön lép ki. Ezek a részletek mindkét pél- 70 dánál azonosak. Az 1. ábrabeli példánál a nyilasokkal ellátott (7) vízszintes falak vagy vendégfenekek, melyek pl. lyukgatott bádog-