110472. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet, illetve önműködő sebességváltómű

pedig éppen gyakorlati szempontból ki­fogás alá eső többrendbeli hátrányaik miatt. Mindenekelőtt ez átviteli szerkeze­tek egyes részeinek mozgásváltozásai a 5 nagyszámú csukló és a nagyszámú, szét­osztott ágyazás folytán nagymérvű kopás­sal jártak és az alkalmazott kilincses vagy más egyenirányító szerkezetek gyakorla­tilag célszerűtlen szerkezetűek és műkö-10 désűek voltak. Ezenkívül arra való tekin­tettel, hogy a mozgó csapágyak és más részek helytelen állásaiban a lendítő­tömeg lengési amplitúdója korlátlanul megnövekedhetett volna, amikor is az 15 egész rendszer elveszhette volna a stabi­litását és így a csuklós kapcsolatok szét­szakadhattak volna, a mozgásban lévő rendszer stabilitásának biztosítása külön, sajátos elrendezések, stabilizátorok, ru-20 gók, stb. járulékos alkalmazását tette szükségessé. Végül az egész berendezés aránylag nagy térigényű volt. A találmány szerint az említettekhez hasonló, önműködően változó erőátviteli, 25 ill. áttételi viszonyokat a felsorolt hátrá­nyok teljes kiküszöbölésével érünk el. A találmányt mindenekelőtt az ide-oda len­gethető lendítőtömegnek vagy -tömegek­nek a hajtott tengely körül keringtethető 30 vagy forgatható ágyazása jellemzi, mely az alább közelebbről leírt módon lehetővé teszi azt, hogy egyrészt a stabilizátorokat elkerüljük és hogy másrészt a hajtógép tengelyének forgóimozgását csak a len-85 dítőtömegek felé alakítsuk át lengőmoz­gássá, ellenben a hajtott tengely felé folytonos forgómozgássá, amivel elkerül­jük az eddigi egyenirányító szerkezetek alkalmazását. Ehhez képest a találmányt 40 továbbá egyfelől a hajtótengelyen meg­erősített excenterrel vagy forgattyúval, másfelől a lendítőtömeggel és — lengő­kar, valamint forgattyúkar vagy for­gattyútárcsa révén — a hajtott tengellyel 45 összekötött, az utóbbit folytonosan egy­irányban forgató hajtórúd jellemzi. A ta­lálmány célszerű megoldási alakja sze­rint az ide-oda lengethető tömeg vagy tö­megek ágyazási pontja a haj tórádról 50 vagy -rudakról a hajtott tengelyekre gya­korolt forgatónyomaték támadási pont­jával egybeesik, ami célszerű működést és szerkezeti egyszerűsítést jelent. Egyébként a berendezés az áttétel ön-65 működő változása tekintetében az eddigi ily szerkezetekkel alapjában véve meg­egyező, de biztosabb működésű, jóval egyszerűbb szerkezetű és sokkal kisebb térigényű. A rajzokon a találmány néhány meg- 60 oldási példája látható. Az 1. ábra az egyik megoldási alak elöl­nézete, a 2. ábra oldalnézete, a 3. ábra a hajtórúd és a lendítőtömeg 65 két különböző helyzetét szemléltető váz­lat, a 4. ábra egy másik megoldási alak elöl­nézete, az 5. ábra oldalnézete. 70 Az 1. és 2. ábra szerint az (1) hajtóten­gelyre a (2) forgattyú van felékelve, melynek meghosszabbított forgattyúcsap­jára, vagy görbített tengelyt alkotó meg­hosszabbítására, egymás melletti függé- 75 lyes síkokban, három (4) hajtórúd van csuklósan felszerelve. Mindegyik (4) hajtórúd külső végével egy-egy (5) lengő­kar van csuklósan összekötve, melynek másik vége a vízszintes (7) csappal van. 80 mereven összekötve. Mindhárom (7) csap az (1) tengely körül lazán forgatható (3) tárcsában van ágyazva, és külső végén egy-egy (8) lendítőtömeget, célszerűen korongot hord.. 85 A (3) tárcsa a (6) hajtott tengely haj­tására van szánva s így ezzel közvetlenül volna összeköthető, azonban célszerű el­helyezhetőség okából a (3) tárcsa (3a) csa­varorsók révén vele párhuzamos (3b) tár- 90 csávái van mereven összekötve, mely a (2) görbített tengely jobboldali része kö­rül lazán forgatható, a (6) hajtott tengely­ijei azonban mereven van egyesítve. A leírt szerkezet működési módja a kö- 95 vetkező: Könnyebb megértés végett a két el­méleti szélső esetből induljunk ki. Neve­zetesen az egyik szélső eset az, hogy a (6) hajtott tengely ellenállása végtelen nagy. 1C0 Ez esetben a (3) tárcsa nem mozdulhat el és így a (7) csapok helytállóaknak tekin­tendők és a (2) forgattyú egész munkája, vagyis a (4) hajtórudak mozgása csak arra fog szorítkozni, hogy az (5) lengő- 105 karok révén a (8) lendítőtömegeket ide­oda lengesse. Az egyik (4) hajtórúd és a hozzátartozó (5) lengőkar helyzetválto­zásai a 3. ábrából láthatók: mialatt a (2) forgattyú a teljes vonallal kihúzott felső 110 helyzetéből a nyíl irányában a szakado­zottan jelzett alsó helyeztébe fordul, vagyis félfordulatot tesz meg, azalatt a (4) hajtórúd és az (5) lengőkar a szakadozot­tan. jelzett (4'), ill. (5') helyzetbe megy át. 115 A (2) forgattyú további félfordulata alatt a (4, 5) részek a teljesen kihúzott hely-

Next

/
Thumbnails
Contents