110467. lajstromszámú szabadalom • Izzókatódás kisütőedény

Megjelent 1934. évi augusztus lió 16-án. 110467. SZÁM. — Vll/'d. OSZTÁLY. lzzókatódás kisütőedény. Allgemeine Elektricitats Gesellscliaft cég Berlin (Németország). A bejelentés napja 1932. évi december hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi december hó 24-ike. A találmány izzókatódás kisütőedény áramátalakítás, reléelrendezések és más­efélék céljaira és különösen gáz- vagy gőztöltésü kisütőedény, melynek nagy-5 felületű nagyemisszióju katódája (oxid­katódája) van és amelynél a katódához jutó pozitív ionok kinetikai energiája ki­sebb, mint az elporlasztófeszültségé. A találmány szerint közvetett fűtésű 10 katódákat alkalmazunk, azonban új meg­oldásban, amelynek jelentékeny előnyei vannak és mely lehetővé teszi, hogy na­gyon hosszú élettartam mellett a leg­különbözőbb kapcsolásokban alkalmaz-15 zunk közvetett fűtésű katódákat és min­den gyakorlati követelménynek mind elektromos, mind gazdaságossági szem­pontból a legmesszebbmenően eleget te­gyünk. 20 A találmány értelmében a közvetett fűtésű katódának két különböző fűtő­testje van, melyek különböző elektromos ellenállásnak. A két fűtőtest közül az egyik, nevezetesen a nagyobb ellenállású 25 csupán a katóda felfűtésére való, tehát csupán átmenetileg, az edény működésbe­jövetele alatt van feszültség alatt, míg a másik, kis ellenállású fűtőtest azután a katóda állandó hevítését átveszi, tehát a 30 működés közben állandóan feszültség alatt van. Az utóbbi fűtőtestet emellett célsze­rűen igen kis fűtőfeszültségre (4—5 Voltra) méretezzük, ami az említett ki­sütőedényeknél különösen előnyösnek bi-85 zonyult. A felfűtésre való fűtőtestet ellen­ben lényegesen nagyobb fűtőifeszültségre méretezzük, mely akkora, vagy legalább megközelítően akkora, mint a hálózati fe­szültség; így a felfűtés közvetlenül a hálózatból történhet. 40 Minden további nélkül felismerhető, hogy a találmány nagyon sok kapcsolás­nál jelentős előnyöket biztosít. Váltakozó áramú átalakítóknál, azaz egyenáramot váltakozó árammá kisütőedényekkel át- 45 alakító elrendezéseknél — izzókatódás kisütőedények alkalmazása esetén — aka­tódát a rendelkezésre álló nagy egyen­áramú feszültséggel íuthetjük fel és az átalakító megindulása után az általa szol- 50 gáltatott váltakozó áramú feszültséget használjuk a katódának alacsony fűtö­i'esziiltséggel való további fűtésére; így külön fűtőáramforrásra szükség nincsen. Ez természetesen gazdasági okokból 55 nagy jelentőségű. Az üzem megindítása ilyen vagy más kapcsolásnál is úgy történhetik, hogy elő­ször a hálózati feszültséget kapcsoljuk a felfűtésre való fűtőtestre, azután, miután 60 a katóda, illetve az emittáló felület a kellő hőmérsékletet elérte, késleltető relé (hőkapcsoló) útján az anódfeszültséget kényszermozgásűan rákapcsoljuk és az­után ismét kényszermozgásúan, esetleg 65 ugyanazon hőkapcsoló útján a katóda fűtőtestjeit átkapcsoljuk úgy, hogy a „felfűtőtest"-et a hálózati feszültségről le­kapcsoljuk és az alacsony fűtő feszültsé­gekre méretezett (második) fűtőtestet az 70 átalakító szolgáltatta, megfelelő feszült­ségre kapcsoljuk, amelyen üzem közben marad. A fűtőtestek méretezésénél más szem­pontokat, is vehetünk alapul, pl. oly 75 céllal, hogy a katóda felfűtési idejét meg-

Next

/
Thumbnails
Contents