110399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szilárd tüzelőanyagoknak rostályon való elégetésére

— 3 — folyamatokhoz teljesen hasonló módon — csillapított rezgésekre gerjeszti. Az egyetlen különbséget az 1. ábrabeli szerkezettel szemben a (2) rugók ferde ál-5 lása adja, aminek lényeges következmé­nye az, hogy a csillapított rugalmas rez­géseket végző rostélynak minden hátra­lendülése közben felfelé irányuló vertiká­lis (ay ) gyorsulási komponense is van, 0 mely a (6) szénréteg és az (1) rostély kö­zötti súrlódó erőt negyedperiódusként vál­takozva csökkenti, illetve növeli. • Ha az egyszerűbb tárgyalás kedvéért a rostély útjának (pályájának) a rugók vé-5 ges hosszából eredő íveltségét elhanya­goljuk s a pályát ferde egyenesnek te­kintjük, akkor a játék lefolyását a követ­kezőkép elemezhetjük: Az első negyedperiódusban, mely az 0 előli szélső állástól a rugók feszültség­mentes középállásáig tart, a „sebességnek vízszintes és vertikális komponensei zé­rustól maximumig növekednek, míg a víz­szintes és vertikális gyorsulási kompo-5 nensek a maximumtól a zérusig csökken­nek. Ha csak az (ax ) vízszintes gyorsulási komponense létezne, akkor ugyanúgy, mint az (la) esetben, a szén olyankor csúszna el a rostélyon (akkor nem tudná 0 követni a hátralendülő rostélyt), amikor a rostély gyorsulása a kritikus ax = gf értéket túlhaladja. Kellően erős rugók esetében ez az első negyedperiódus első szakaszában feltétlenül biztosítható. Ha a 5 rugókat a 3. ábra szerint ferdén helyez­zük el, akkor az (ay ) vertikális gyorsulási komponens fellépése folytán a horizontá­lis gyorsulás kritikus értéke megváltozik. Ugyanis, mint fentebb láttuk, ahhoz, Q. 0 hogy a (G) súlyú, tehát — tömegű szén­« G réteg (ax ) gyorsulást nyerjen, — ax erő­nek kell a szénrétegre hatnia. A szén­rétegre ható mozgató erő itt a (G) súlyú szénréteg és a rostély közötti súrlódó erő. 5 Ennek nagyságát az (ay) gyorsulási kom­ponens fellépése folytán a g (G — . ay ) . f szorzat adja. s A szénréteg a rostélytól a súrlódó erő közvetítése révén csak akkora (ax) gyor-0 sulást kaphat, mely kielégíti a Gr G — . ax (G —- . ay ) f összefüggést, amiből § $ a rostélj kritikus gyorsulása az első negyed­periódus alatt ax — (g—ay ) . f A második negyedperiódus alatt, vagyis 55 a rugók feszültségmentes középállásától a hátsó szélső állásig, a rostély sebessége a maximumtól zérusig csökken és gyorsu­lása negatívvá, azaz lassulássá válik, melynek abszolút értéke zérustól a maxi- 60 műmig nő. Ebben a negyedperiódusban a szénnek volna tendenciája arra, hogy a hátralen­dülés közben elcsússzon (túlfusson) a las­suló rostélyon. 65 Mivel a rostély (ay vertikális gyorsu­lási komponense most felfelé — a szén felé — irányul, azért ebben a negyed­periódusban a szén és rostély közötti nor­málerő megnő és az elcsúszás kezdetét je- 70 lentő kritikus rostélygyorsulás = (g+%) f Ugyanilyen összefüggés adja meg a harmadik negyedperiódusban az előrelen­dülő rostély kritikus gyorsulását, míg a 75 negyedik negyedperiódusban ismét az ax = (g—ay ) f összefüggés érvényes. Ahányszor tehát a gyorsulások és erők játéka közben az elcsúszás a szénnek a 80 rostélyon való előrehaladását jelenti, mindannyiszor a már kisebb ax = (g—ay f kritikus gyorsulás elérése, illetve túl­lépése is elégséges az elcsúszáshoz, míg ahányszor az elcsúszás a szénnek a rosté- 85 lyon való visszafelé mozgását jelenti, mindannyiszor csak a nagyobb ax = (g-j-ay ) f kritikus rostélygyorsulásnál kez­dődhet az elcsúszás. A rugók megfelelő ferdére állítása ré- 90 vén tehát a szén akkor is végigvándorolna a rostélyon, ha annak rugalmas rezgő­mozgását a külső súrlódások nem csilla­pítanák, vagyis ha a rezgőmozgás egy­egy félperiódusát két, egymással szimme- 95 trikus negyedperiódus alkotná. A súrló­dások jelenléte, vagyis a rezgések csilla­pított karaktere természetesen az 1. ábrá­nál mondottaknak megfelelően, a maga részéről is fokozza és előmozdítja a szén- J00 nek a rostélyon való előre vándorlását. Szabadalmi igények: 1. Rostélyszerkezet szilárd tüzelőanyagok elégetésére, amelynél a rugalmasan ágyazott, illetőleg rugalmasan alá- 105 támasztott rostélyon fekvő tüzeiő­anyagréteget saját tömegtehetetlensége szakaszosan mozgatja a rostély hátsó vége felé, amelyet az ütközés nélkül lengő rostélyt a tüzelőanyagrétegnek a 110 rostéllyal szembeni relatív elmozdulá-

Next

/
Thumbnails
Contents