110390. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fluidális közegek kezelésére kontaktusmassza jelenlétében és e massza regenerálására vagy reaktiválására
_ 4 _ elemek külső (d) lyukainak megfelelő szintekben lyukazottak. A 14. ábra iaz (o) csöveknek és a íe. d) elemeknek példaképem elrendezését ábrá-5 zolja. Az ilyen módon kiképezett reakciós és regeneráló kamrának, az 1. ábra szerinti foganatosítási példának megfelelően, két (a5 ) és (a6 ) csőtoldata van, amelyek a (h\ 10 i1 , j1 ), illetve (k1 ) szelepekkel felszerelt (h, i. j), illetve (k) vezetékekbe nyílnak. E kamrában felváltva gáznak vagy gáznak és gőzöknek kezelését és a (b) kontaktusmassza reaktiválását vagy regene-15 rálását végezhetjük. A gázoknak vagy gáz és gőzök keverékének kezelésekor a i'luidális közeget (h) vezetéken, az ez esetben nyitott (h1 ) szelepen át, vezetjük be, míg ekkor az (i1 ) szelep zárt: a i'luidális 20 közeg a belső (c) vezetékek csőtoldatain át az elosztóelemekbe áramlik és miután az a (c) és i(d) csövek közötti gyűrűs terekben szétoszlott, egv sorozat egymáshoz aránylag közeleső síkban a kontaktus-25 masszába lép. A reakciós gázok ugyan? síkokban az (o) csövek lyukain át illannak el és az alsó (aB ) icsőtoldaton át a (k) vezetékekbe lépnek, mimellett ez esetben a (lt1 ) szelep nyitott, míg a (j1 ) szelep zárt. 30 A reakció ennélfogva az egész masszában egyenletesen megy végbe, és a hőmérséklet gyakorlatilag állandó marad, amit a koaxiális csövekből álló elosztóelemek a1 kalmazásának köszönhetünk. 35 Ha már most a kontaktusmasszát bizonyos kezelési időtartam után regenerálni akarjuk, akkor a {h1 ) szelepet zárjuk és az (i1 ) szelepet nyitjuk, .majd az (i) vezetéken át regeneráló közeget, mint pl, leve-40 gőt vagy esetleg tisztító közeget vezetünk be. A regenerálási gázok az (a6 ) csőtoldaton át a (j) vezetékbe áramlanak, mimellett a (j1 ) szelep nyitott, míg a (k1 ) szelep zárt. 45 A 15. és 16. ábra szerinti változatnál a készüléknek egyenlő számú elosztóeleme és kilépési eleme van, mimellett mindkettőt koaxiális csövek képezik. Amint a 15. ábra mutatja, itt két gyűjtőt alkalma-50 zunk, amelyeknek fenekét hőszigetelő anyaggal töltött fémszekrény képezi. Továbbá itt két, az (a5 ) és (a6 ) esötoldatokban végződő csőrendszert alkalmazunk, amelyek a kamrának váltakozva, alulról vagy 55 felülről való táplálását teszik lehetővé, akár a kezelendő fluidális közeget, akár pedig regeneráló vagy tisztító közeget vezetünk be. A kezelendő fluidális közegek, illetve a regeneráló közegek (h) vagy (h1 , illetve! (i) vagy (i1 ) vezetékeken át lépnek í be, míg a reakciós termékek, illetve a regenerálási gázok a (k) vagy (k1 ), illetve (j) vagy (j1 ) csöveken át távoznak. Magától értetődik, hogy a kiürítőelemekkel váltakozó elosztóelemeknek ( száma, valamint ez elemeknek a kontaktusmásszában való csoportosítása váitozhatik, mimellett e szám és e csoportosítás a kamrának és az elosztó- és kiürítőelemeknek kapacitásától, valamint a kon- i taktusmasszának és a kezelendő termékeknek mineműségétől függ. Az eddig leírt foganatosítási példákkal kapcsolatos ismertetés szerint célszerű annak teljes megakadályozása, hogy az r elosztott fluidális közegek a katalizáló masszával sugárzás utján hőt cseréljenek ki, mielőtt azok ez utóbbival érintkezésbe jutnának és pedig annak elkerülésére, hogy a bevezetéshez közelfekvő kontaktus- i massza hőfoka rendellenesen csökkenjen. Továbbá, mint már említettük, ajánlatos az is, hogy a belső (c) cső lyukazása csak a bevezetési csőtoldattól bizonyos távolságban kezdődjék. Leírtuk ezenkívül azt í is, hogy a (d) burkolócső a kontaktusmasszába teljesen bemerülhet, míg a (c) vezeték bevezetési csőtoldata a gyűjtő hőszigetelt fenekén áthalad, mimellett a gyűjtő a kontaktusmassza felső szintjétől ! bizonyos távolságban van. Mindezek az eszközük bizonyos esetekben nem elégségesek és a (d) csövet a bevezetés szomszédságában körülvevő kontaktusmasszában káros lehiiiés következhetik be. A találmánynak a, 17—19. ábrákon bemutatott foganatosítási példája olyan eszközöket foglal magában, amelyeik megakadályozzák, hogy a (d) burkolócső által sugárzott meleg e burkoló csőben elhelyezett belső (c) cső bizonyos szakaszára! hatást gyakorolhasson; e szakasz, gyakorlatilag e cső iyukazásmentes részének felel meg. A 17. ábra egy elemnek és! >a reakciókamra azon részeinek hossz,metszete, amelyekhez azi elem kapcsolódik. A 18. ábra metszett a 17. ábra XVIlf—X VIII vonala szerint, míg, a 19. ábra, metszet a 17. ábra XIX—XIX. vonala, szerint. Amint az ábrák világosan mutatják, a belső (c> c2 ) csőnek Iyukazásmentes (c2 ) részét hőszigetelő tok veszi körül, mi mellett a hőszigetelő tok és a lyukazott (d) burkolócső között aránylag szűk gyűrűs tér marad lenn, A bemutatott példánál a belső cső lyu-
