110390. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fluidális közegek kezelésére kontaktusmassza jelenlétében és e massza regenerálására vagy reaktiválására
— 2 — zott (a1 )- fenéken nyugszik és a fIniciális közeg elvezető- és be v ez e tokámra ja; a lyukozott (a1 ) fenék alatt, illetve a kontaktusniasszaj felső szintjjé felett van; a 5 fluidális közeg e kamrákon át lép be, illetve távozik el. A koaxiális csövekből álló elemekkei felszerelt reakciós kamráik tökéletesítése lényegileg az, hogy az (e) gyűjtőt a hőszi-10 getelt (a) tartány belsejében vagy legalább is a tartányt burkoló hőszigetelő köpenyben 'képezzük ki, amely gyűjtőbe az elosztó (c—d) elemei közül a belső (c) bevezető-vezetékek nyílnak. 15 Az 1. és 2. ábra szerinti foganatosítási példáknál a gyüjtőkamra közvetlenül az (a) tartány belsejében va;n kiképezve. E kamrának (e2 ) feneke van, amelyet pl. hőszigetelő anyaggal töltött fémlemez-20 szekrény képez és amelyen az elosztó elemek belső (c) vezetékeinek végei áthaladnak, míg a lyukazott (d) burkoló-vezetékek teljesen a kontaktusmasszába kerülnek. Az (e) kamrát a boltozatot képező 25 (e3 ) elem egészíti ki, amely laz (é2 ) fenékhez hasonló kiképzésű. Az (e3 ) boltozatnak külső részét az (a) kamra fedélrésze képeizketi (1. ábra), vagy pedig ai kamrától függetlenül és iá kamra belső (a1 1 ) gyű-30 rűs nyúlványa által tartott (e8 ) elemet alakíthatunk ki (2. ábra), mi mellett az (e3 ) elem és az (a) kamra fedélrészei között (g) levegőkamra marad szabadon. Mindkét esetben az egész reakciós kam-35 rát és a belső (e) bevezető-gyűjtőt a hőszigetelő (f) köpeny burkolja. A 3. ábra szerinti foganatosítási példánál az (e) gyűjtő az (a) tartánytól független és az egyszerűen a hőszigetelő (f) köpenyben 40 foglal helyet. Az 1. ábra szerinti példánál a koaxiális (c-d) csövekből álló elemek és a belső gyűjtő (e2 ) feneke egy egységet képeznek, mi mellett a belső (c) vezetékek bevezető 45 csőtoldatai az (e2 ) fémszekrény fenék- és fedéllemezeihez vannak hegesztve. A 2. és 3. ábra szerinti változatoknál a belső (c) vezetékek a (e2 ) fémszekrény fedéllemezébe vannak csavarva és annak 50 fenéklemezéhez vannak hegesztve. Az 1. ábra szerinti példánál az (a) reakciós kamrában ugyanazt a körfolyamot tartjuk fenn, ha abba akár kezelendő gáznemű anyagot, mint pl. vízgőzzel kevert 55 vagy nem kevert nehéz szénhidrogéneket vezetünk be, a kiindulási anyagnál alacsonyabb forrpontú szénhidrogénekké való átalakításuk céljából, akár pedig regeneráló fluidális közeget áramoltatunk be, amellyel a bizonyos idő után niár szeny- 60 nyeződött kontaktusmasszát kezeljük, ifi. azt az általa visszatartott tisztátalanságoktól és újból összegyűjteti dő termékektől megtisztítjuk. A kezelendő fluidális közeget a (h1 ) szelepes (h) vezetéken és az 65 (a5 ) Csótoldaton át, míg a regeneráló fluidális közeget az (i1 ) szelepes (i) vezetéken és ugyanez (a5 ) csőtoldaton át vezetjük be. E fluidális közegek elvezetendő termékei az (a6 ) csőtoldaton és a (j1 ) szele- 70 pes (j), illetve a (k1 ) szelepes (k) vezetéken át távoznak. A 3. ábra szerinti foganatosítási példánál a be- és elvezetés ugyanígy történik. A 2. ábra szerinti foganatosítási példá- 75 nál a kezelendő gőzöket vagy gáz- gőzkeveréket közvetlenül a (b) kontaktusmassza fölé az (in) vezetékből nviló (a1 2 ) csőtoldaton át vezetjük be, amely (m) vezetékbe e csőtoldat fölött, illetve alatt 80 (m1 ) illetve (m3 ) szelep van. A már kezeit gázok a lyukazott (a1 ) fenéken áthaladva, az (a( ») csőtoldaton és a (j1 ) szelepes (j) vezetéken át távoznak; ekkor a (k) vezetékben elhelyezett (k1 ) szelep, valamint a (m) 85 vezetékben elhelyezett (m2 ) szelep zárt, míg az (m1 ) szelep nyitott. A regeneráló fluidális közeg (a') csőtoldaton át lép az (e) gyűjtőbe, amelyet a kontaktusmasszától a hőszigetelő (e2 ) fenék választ el, úgy, 90 hogy, úgy mint az előző foganatosítási példánál, a (b) kontaktusmassza és a (e) gyűjtőben telgyíilemlő gáz között közvetlen hőkicserélődés nincsen. A regeneráló fluidális közeg ismert módon a (c-d) el 95 osztóvezetékek belső (c) vezetéke utján a (c) és (d) vezetékek közötti gyűrűs térbe áramlik, majd a kontaktusmasszában egyenletesen eloszlik, végül pedig a lyukazott (a1 ) fenéken, a (a8 ) csőtoldaton és a lOí (k) cső (k1 ) szelepén át távozik, mikor is a (j') és (m1 ) szelepek zártak. E közeg nyitott (rnr ) szele]) esetén az (a'-') vezetéken át is elvezethető. Az 5. ábra a koaxiális csövekből álló 10 elosztó-elemek foganatosítási példáját hosszmetszetben, míg a 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala szerinti metszetben mutatja. A (d) burkoló-vezetéknek a cső egész 11 hossza mentén egyenletesen elosztott (d1 ) nyílásai vannak. A (d2 ) és cl') fedeleket a hosszanti köpenyhez hegesztett tárcsák képezik, mimellett a felső (d3 ) fedél a belső (c) cső köpenyéhez van hegesztve. Amint 11 az ábra mutatja, a (c) és (d) csövek között helyenként meghatározott távolságot tartó
