110376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés távjelzővezetékek vizsgálatához

leágazó ellenállásán keresztül ugyancsak (D) kábelvéghez kapcsoljuk. Az erősítővel tehát a kábelen keresztül (a) áramforrás frekvenciáját közöljük. A mérési rész-5 feszültségek helyes beállítását (Si) és (S») feszültségmérő mutatja. Visszacsatolás folytán előálló nem kívánt feszültségnövekedést az erősítő kimenő oldalán el kell kerülni; az erősítő helyes beállítá-10 sár a az első erősítőfokozat végén (Ss) feszültségmérőt helyeztük el. Az első és második erősítő fokozat közé (b) fázishidiat iktattuk, amey olyan határok közötti fáziseltolást tesz lehetővé, hogy a 15 kábel elején és végén az eredő feszültségek ellentétes fázisba hozhatók. Az új mérési eljárás eddig tárgyalt kivitelei csak sinus lefolyású váltóáramoknál alkalmazhatók ilyen egyszerű módon, 20 mert csak ilyen áramokkal hozható létre a 4. ábrában szemléltetett lefolyású álló hullám. Ha több hullámú váltóárammal akarjuk a mérést elvégezni, nehézségek állnak elő. A mérési áramot pl. több is-25 mert frekvenciából oly módon kellene komponálni, hogy az egyes frekvenciákat azoknak megfelelő kiegészítő tagokon, mint pl. ezt az 5. ábra mutatja, egy frekvencia esetében, keresztül visszük a mé-30 rendő vezetékhez. A két kábelvég többhullámú váltóárammal való táplálására két teljesen egyenlő áramfejlesztőt is alkalmazhatunk, amelyeket vezérlő vezetékkel synehron járáson tarthatunk. Erre 35 úgynevezett fényszirénák a legalkalmasabbak, amelyekben az áramingadozásokat optikai úton, fényérzékeny cellákra ható fényingadozásokkal hozzák létre. Több egyes frekvenciával is végezhetünk 40 mérési sorozatot, ez az eljárás azonban körülményes azonban többhullámú váltóáram alkalmazásával, pl. úgynevezett vegyes frekvenciájú búgó alkalmazásával is elérhető helyes zavaró potenciál elosz-45 lás, ha a két végről táplált vezeték közepét földeljük. A földelést összekötő karmantyú helyén, vagy valiamely vizsgálati helyen végezhetjük, melyeket kábeleken gyakran szabályos közökben alkal-50 máznak. Ily módon a vezeték közepén nulla potenciálú helyet létesítünk, valamennyi hozzávezetett frekvencia számára. Valamennyi tárgyalt eljárást értelemszerűen meg kell változtatni, ha az éppen 55 megvizsgálandó vezeték nem esik össze a zavarási zónával, tehát pl. akkor, ha csak a zavart vezeték részszakaszát akrajuk megvizsgálni. Ebben az esetben a vizsgálandó vezetékszakaszban a 3. ábrán szemléltetett potenciáleloszlásnak csak egy ré- 60 szét, tehát pl. az álló félhullám egy részét hozzuk létre. Ilyen módon főként távjelző telepek építésénél járhatunk el ós a találmány szerinti eljárást a már felépített vezetékszakaszra alkalmazzuk. 65 Kábelvonal építésénél az említett földelés egyszerű kivitelére is van mód. A berendezés építését a zavarási zóna közepén vagy a kábelvonal közepén kezdjük el, amely kezdőpontot a találmány értei- 70 mében közvetlenül vagy kis ellenálláson keresztül földeljük. A kábelvonalat a középről kiindulva kétirányban építjük. A mérési áramforrást a kész kábelszakasz szabad végéhez kötjük. Ilyen módon a 75 zavaró potenciálnak a földelt kábelvégtől a mérési árammal táplált kábelvég felé való közelítően lineáris emelkedését nyerjük. így tehát mindkét félszakaszban folyton növekvő kábelszakasz zörejasym- 80 metriája mérhető és kiegyenlíthető. Ha ilyen módon mindkét félszakasz önmagában kiegyenlített és kész, a végleges öszszekötés előtt az egész vonalon megmérjük a zörejasymmetriát. Ezt a mérést, 85 minthogy a kábelvonal közepe még földelt, többhullámú váltóárammal végezhetjük. Célszerű ennél a mérésnél is csak egyetlen áramforrást alkalmazni és a másik végre a feszültséget segédvezetéken 90 átvinni. Az említett földelő ellenállást, amely célszerűen kapacitív ellenállás, a megvizsgálandó vezeték elé kapcsoljuk, ami csökkenti a benne folyó mérési áramot. 95 Az áram ugyanis, főként rövid vezetékeknél, olyan magasra nőhet, hogy az esetleg fennálló ohmikus és induktív ellenállásasymmetria (mely az áramerősséggel együttműködik) befolyásáról hamis, túl- 10Q zott képet nyerünk. Az áramot korlátozó földelő ellenállás csökkenti ezt a hibát. Más esetekben is célszerű a vizsgálandó vezetékben folyó mérési áramot mesterségesen korlátozni, ha az árameloszlást 105 nem szabhatjuk pontosan a zavarási viszonvolthoz és csupán a feszültségeloszlás utánképzésére kell szorítkozni.. Egyes esetekben a vizsgált vezetéket lezáró átvivő cséve ohmikus ellenállása elegendő 110 az áram korlátozására. Rövid hosszaknál az ohmikus ellenállások okozta hamis eredményt oly módon is elkerüljük, hogy ennek a hatását a zörejasymmetria mérésére csökkentjük, pl. azzal, hogy a zavart 115 érpár valamelyik eréhez alkalmasan vá-