110376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés távjelzővezetékek vizsgálatához

Megjelent 1 *.)1.

évi augusztus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI |||jpp SZABADALM1 BIRrtsA

G SZABADALMI LEÍRÁS 110376. SZÁM. — VIIlg. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés távjelzővezetékek vizsgálatához. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság- Budapest, mint az Österreiehische Siemeus-Schuckért Werke Aktiengesellschaít wieni cég jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi junius hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi julius hó 8-ika. Távjelző telepeket, főként távbeszélő kábeleket szomszédos erősáramú vezetékek vagy hasonló külső zavarforrások befolyásolják. Ez a befolyás a távbeszélők-5 ben zörejként nyilvánul meg. Ilyen telepek zörejérzékenységének megvizsgálásához és kiküszöböléséhez mindeddig a vezetékeknek a földdel szembeni elektromos asymmetriáját az általában ismert híd-10 kapcsolásokkal határozták meg, vagy pedig a vezeték erei között fellépő azt a feszültséget, illetőleg azt a zörejerősséget határozták meg, melyet a kérdéses áramkör és a föld közé iktatott áramforrás hoz 15 létre. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az ismert eljárások azt a hibaforrást tartalmazzák, hogy a zavaró potenciál tényleges elosztását az erősáram befolyása alatt álló, vagy valami 20 más úton zavart áramkörben nem veszik figyelembe. Az említett hídkapesolásokban a vezetőknek teljes hosszúkon közel azonos potenciáljuk van, míg más kapcsolásoknál a vizsgált vezetékeket saját hullám-25 ellenállásukkal lezárják és így megakadályozzák álló hullámok kialakulását. Minidkét eset ellenkezik a tényleges állapottal. A tényleges helyzetnél ugyanis a vezeték zavaró potenciálja a vezeték men-S0 tén álló hullám alakjaiban folytonosan változik. A vezeték asynunetriája tehát különféleképen befolyásolja a zörejérzékenységet aszerint, hogy kis vagy nagy zavaró potenciálkülönbségek helyén áll 55 fenn az asymimetria. Az ismert eljárások mérési eredményei sok esetben tehát nem nyújtanak helyes képet a vezeték zörejé r zékeny ségér öl. A találmány szerint ezt a hiányt úgy küszöböljük ki, hogy az ilyen távjelző ve- 40 zetékekeiii eszközölt mérésekhez a várt vagy fennálló befolyásinak megfelelő zavaró potenciált egy vagy több segédáramforrással utánképezzük és pedig főként gyengeárammal és az így létesített 45 zavarokat mérjük. A találmány értelmében Irhái a vizsgálandó vezetéket mesterségesen hozzuk olyan állapotba, mely a tényleges erősáramú zavarással azonos vagy legalább azzal egyenértékű. 50 Egyik ismert mérési eljárásnál, pl. (1. ábra) (a) váltóáramú áramforrást (k) megvizsgálandó kábel egyik végén úgy kapcsolják az erek és a föld közé, hogy annak a réteg valamennyi eréneik, amely- 55 ben a vizsgálandó (di, d-_>) vezeték is van, azonos potenciálja legyen a földdel szemben. Két (w) összehasonlító ellenállásiból és (di, d-->) vezetékek iföildkapiaoitásaiiból mérőihiidat alkotnak, melynek átlójában 60 fekszik (t) hallgató. Ugyané réteg többi (1) vezetékét, hogy elektromos tulajdonságaik a mérési eredményt ne befolyásolják, (dl, da) vezetékekkel azonos potenciálra hozzák. Ha ennek a rétegnek (n) vezetője 65 van, akkor az n—2 többi párhuzamosan kapcsolt vezeték kapacitív ellenállása 1 :(n—2) arányban kisebb, mint egy vezeték kapacitív ellenállása. Ezért az n—2 vezetőből alakított (1) vezetőcsoport elé w ^ ellenállást kapcsolnak, hogy ez az