110368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kompressziós munka messzemenő visszaszerzésére nyomás alkalmazásával történő salétromsavgyártásban

radékgázoknak az expanzió előtti, kívül­ről történő melegliozzávezetéssel való fel­hevítését, hogy ilykép az alkalmazandó kompressziós energia messzemenően fe-5 dezhető legyen. Ez ismert munkamódokkal szemben a találmány szerinti eljárás megkülönböz­tető új jellemzője az, hogy az el nem nyelt maradékgázokat az eddig szokásosnál lé-10 nyegesen magasabb hőmérsékletre hevít­jük. Ez a rendszabály nem volt közel­fekvő, mert egyrészt nem volt minden to­vábbi nélkül feltehető, hogy a kipuffogó gázok maradékmelege az abszorpcióból ér-15 kező nyomógázok ilyen nagymértékű fel­hevítésére felhasználható volna, másrészt az ily mértékben felhevített nyomógázok­nak az expanziós gépbe való bevezetése­kor nehézségekkel kellett számolni főleg a 20 szerkezeti anyagokra és a kenőszerekre való tekintettel. Ezeket a nehézségeket a találmány szerint a következőleg hárít­juk el. Az 1. ábra az eljárás kivitelére alkalmas 25 elrendezés vázlatosan feltüntetett példája. Az égési levegőt az (1) dugattyús gép a szükséges, például 8 atm. üzemi nyo­másra komprimálja. Az olajtól a (11) szű­rőben gondosan megtisztított komprimált 30 égési levegő a (3) hőkicserélőbe áramlik, útja közben a légvezetékbe a külön (2) adagolószivattyú folyékony ammóniát fecskendez be. A (2) adagolószivattyú az (1) dugattyús géppel kapcsolt, ami az 35 ammónia- és a levegőmennyiség állandó arányát biztosítja. A 8 atm.-ra kompri­mált és a (3) hőkicserélő átjárása után kb. 330°-ra előlieviilt ammonia-levegő­keverék a (4) oxidációs elembe áramlik. 40 Az itt keletkező nitrogénoxidokkal keve­redő s a fellépő reakeióhő révén kb. 850°-ra felhevült gázok az (5) hőkicserélőn áramlanak át és miután melegük egy ré­szét itt leadták, kb. 425° hőmérséklettel a 45 (3) hőkicserélőbe jutnak, amelyet, közben az ammonia-levegő-keveréket előmele­gítve, kb. 204° hőmérséklettel hagynak el. A (6) hűtőben a nitrogénoxidok véglegesen lehűlnek s a kondenzátum kiválása után 50 a (7) elnyelőkben oxidálódva vízben el­nyelődnek. A lúgos (8) mosóból kb. 25°-kal távozó maradékgázok a (9) liőki cser élőben kb. 250°-ra előmelegednek, majd az (5) hő­kicserélőben 780°-ra hevülnek fel és ez-55 után az (1) expanziós gépbe áramlanak. Az expanziós gépből kb. 373°-kal kiáramló kipuffogó gázok a (9) hőkicserélőn való átáramlásuk után végleg távoznak. A '12), illetve (13) szelepek az ammonia-lovegő­lteverék, illetve a maradékgázok hőmér- 60 sékletének szabályozására valók. A (14) vezetéken és a (15) szelepen az (1) dugaty­tyús gép üzembehelyezésére túlhevített vízgőz vezethető be. A (16) visszacsapó szelep a gőz visszacsapódását akadá- 65 lyozza meg. A vázolt munkamódnál példaképen megadott körülbelüli hőfokokhoz 8 atm. üzemi nyomást vettünk kiindulási alapul. Az ammonia-lég-keverék előmelegítési hő- 70 foka, a (4) égési elemből kilépő nitrogén­oxidok hőmérséklete, valamint az expan­ziós gépet elhagyó expandált maradék­gázok hőmérséklete, másértékű üzemi nyomások esetén is körülbelül a megadott 75 nagyságrenden tartható; az expanziós gépbe bevezetendő gázoknak a minden­kori üzemi nyomáshoz alkalmazkodó hő­mérséklete megfelelően szabályozható. A közölt többi hőmérséklet a választott 80 üzemi nyomás és a mindenkori nyomás­nak megfelelő „nagy hőfok" szerint elto­lódik; természetesen azonban az expan­dált gázok hőmérsékletére más értéket is vehetünk alapul. A hőkicserélők teljesítő- 85 képessége a mindenkor megállapított munkaviszonyokhoz alkalmazkodik. A hő­kicserélők száma, valamint a gázoknak rajtuk való átvezetése különféleképen kombinálható. Lehetséges például a mar a- 90 dékgázokat a magas belépési hőmérsék­letre pusztán csak a forró nitrogénoxi­dokkal felhevíteni, az amnionia-lég-keve­rék előhevítésére pedig a kipuffogó gázok melegét felhasználni. 95 A íeiiti példa szerint a maradékgázok hőfokescse t,—1.^780'—S73°=407»-ot tesz ki. Ha a maradékgázokat egyébként azo­nos munkafeltételek mellett a lúgos (8) mosóból közvetlenül az (5) hőkicserélőbe 10( vezetnők be, akkor ti csak 780—250+25= 555°-ot tenne ki. Ha a ti=555°-ra felheví­tett gázt 8 atm.-ról 1 atm.-ra expandáltat­juk, akkor 232°-os végső hőmérséklet adó­dik, a maradékgázok hőfokesése ti—12— 1 0 ' 555—322 csak 323°-ot tenne ki, azaz a munkává átalakítható melegmennyiség munkaegyenértéke nem volna elégséges a kompressziós munka fedezésére. A maradékgázoknak a találmány sze- 11' rinti nagy kezdeti hőmérsékletei folytán nehézségek állnak elő, különösen olyan szerkezeti anyag megtalálását illetően, amely rendelkezik a motorgyártásnál szükséges tulajdonságokkal s ezeken kivül 111 egyszersmind kellőkép hőálló is. Hasonló nehészséggel állunk szemben a kenőszer megválasztásakor is.

Next

/
Thumbnails
Contents