110343. lajstromszámú szabadalom • Ivelt széncsúszódarabok elrendezése

— 2 — liúzuník, a maga részéről balfelé irányuló forgató nyomatéikot fejt ki, melynek nagy­sága (P3, z). Ezt a három legfontosabb erőt már most egymáshoz képest úgy kell 5 elrendezni, hogy az összes fellépő forgató nyomatékok összege zérussal legyen egyenlő, mert különben a végdarab en­gedhet, a kengyel kigörbülhet és a szén el tör­hetik. Az ágyazások elrendezése különféle 10 szempontokból lehetséges, így pl. a már leírt módion, melyet a 3. ábrán még egy­szer vázlatosan feltüntettünk. Ez csetbein az (Sk=Pl) tolóerő az (x) karon az (O) ágyazási pont Ikörül balra forgat, míg a 15 (B=P2) hajlító erő, melynek karja (v), jobbra forgató értelemben működik. Vé­gül a (P3) erővel egyenlő (Z) húzóerő a (z) karon balra forgat. Ezek szerint a két balra forgató nyomatéknak a jobbra 20 forgató nyomatéikot ki kell egyensúlyozni, ha azt aikarjuk, hogy a kengyel merev maradjon. A 4. ábra más megoldást mutat. Itt a (Pl) tolóerő az (O) ágyazási ponton megy 25 át és így nincs 'forgató nyomatéka. A (P2) és (P3) erők forgaló nyomatékai ellenkező értelműek és azoknak egyenlő nagyoknak kell lenni. Az 5. ábrán feltün­tetett megoldásnál a (P3) húzóerő az (O) 30 forgáspontot metszi, a (Pl) és (P2) erők' forgató nyomatékai ellenkező irányúak és egymást ki kell egyenlíteniük. A 6. ábrá a legkedvezőbb megoldást mutatja. Itt a legnagyobb erőnek, nevezetesen a (P2)' 35 hajlító erőnek nincs forgató nyomatéka, míg a másik két (Pl) és (P3) erő mindkét teje balra forgat, vagyis a hajlítással ellenkező értelemben működik. Kísérletek azt mu­latták, hogy az ez esetben fellépő csekély 40 mértékű, balfelé irányúló, forgató nyoma­tékot ; az (f) felfutószarv veszi fel és egyenlíti ki. Az összes példakép felsorolt esetekben igen nagy elleniállású, a leg­nagyobb igénybevételeiket is kibíró csúszó-45 darabot kapunk, mivel a kihajlási lehető­ségeik csökkenésével az ívelt csúszódarab csak nyomásra van igénybevéve és így a felsővezetéknek minden veszélyeztetését ki­küszöböltük. 50 A leírt elrendezéseknél nagy fontossága van annak, hogy a széncsúszódarabokat á tartőfegyverzettel lehetőleg bensően Ikös­süfc össze, és hogy »z igénybevételeket egységesen mindkettő fogja fel. Ehhez az • 55 szükséges, hogy az említett két rész egy­mást kölcsönösen megtámassza. Kísérle­teink szerint ezt legjobban úgy érjük el, ha a lkét test súlypont tengelye összeesik: Ismeretes, hogy pl. valamely (Q) erő által kifejtett hajlítási igénybevételnél a nyomó- 6( és húzóerők a súlypontvonalban (úgyne­vezett zérusvonalban) zérussal egyenlők. A zérusvonaltól együk oldal felé húzó­erőik, a másik oldalon nyomóerők hatnak. Ha, mint ezt a 7. ábra mutatja, az (a) 6' szénnek és a (b) fegyverzetnek súlypont­jai összeesnek, akkor a két testben fel­lépő húzó- és nyomóerők egymást támo­gatják. A szükséges benső kapcsolatot belső foglalatos csúszódaraboknál pl. úgy érjük 7( el, hogy a tartófegyverzetet a szénbe bele­sajtoljuk (7. ábra). Egyszerűbb és ugyan­ilyen hatásos megoldást mutat a 8. ábra, melynél a (b) tartófegyverzetet az (a) szénbe betoltuk és a> két rész közötti hé- 7; zagot a mindkét részhez tapadó (i) töltő­masszával öntöttük ki. Az így képezett csúszódarab igen nagy szilárdságú és az erőiket a szén és a fegyverzet közösen viszi át. Különösen előnyös ez az össze- g( kötési mód, ha a fegyverzet kívül fekszik, vagyis ha a szenet kívülről foglaljuk be. Itt is úgy járhatunk el, hogy az (a) sze­net a (b) fegyverzetbe belesajtoljuk (9. ábra), ami azonban jelentékeny nehéz- gj ségeíkkel jár. "Egyszerűbb ismét a 10. ábrán feltüntetett megoldás, melynél a lkét testet az (i) kötőanyag oly erősen köti egymással össze, hogy azok egy egészet alkotnak. A fellépő erők ez esetben is g< azonos irányúak és egymást támogatják, ha a két testnek (S ,,, súlyponttengelye és zérusvonala közös (9. ábra). Ha azon­ban a szenet a fegyverzetbe csak betol­juk anélkül, hogy a két részt az (i) töltő- 9; anyaggal összekötnek, akkor mindkét részt az erők külön veszik igénybe, (Su) és (Sár,2) súlypont- és zérus vonalaik külön­állóak, a két test az érintkezési felületen egymáshoz képest elcsúszik, vagyis rugó- k köteg módjára működik. Az ábrázolt diagrammok csupán az erők' eloszlásának módját mutatják és nem mé­retrajzok. Szabadalmi igények: 11 1. Ívelt széncsúszódarab elrendezése, me­lyet az jellemez, hogy a csúszódarabnak és a tartófegyverzetnek súlypontten­gelyc közös s így a fellépő hajlítási igénybevételeknek is közös zérusvona- 1 luk van, ami a két test hordképességet maximumra fokozza. 2. Az 1. igényben védett elrendezés foga­natosítási alakja, melyet a csúszódara­bon fellépő hajlítási és nyomási igény­bevételeket felvevő és teljes mérték- l

Next

/
Thumbnails
Contents