110333. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék

— 12 — an ódaárama kimutathatólag növekszik, míg másikának anódaárama csökken. Ha nincs moduláció, akkor a differenciális áram egyenlő az egységgel; ha van modu-5 láció, akkor az a moduláció függvényében csökken. Ennélfogva a differenciális áramokkal működtetett frekvenciaszabályozás érzékenysége csökken, ha a moduláció növekedik. Azonban a moduláció 10 határát elérjük, még mielőtt a frekvenciaszabályozás szabályozhatása megszűnnék. Ha ifi vevőkészüléket fázismodulációra állítjuk be, akkor a használt kristályszűrő szelektivitása elég nagy ahhoz, 15 hogy a modulációt teljesen megszüntesse, úgyhogy szinkronizált hordozóhullám áll rendelkezésre. E hor dozóhullám a nem szűrt hordozóhullámmal 90°-os fáziseltolás mellett tevődik össze; a (132) és (134) 20 csövek kilépő-egyenáramát frekvenciaszabályozásra használjuk és a hangfrekvenciájú kilépő-eneriga megegyezik az érkező modulációval. Kimutatható, hogy ugyanolyan fajtájú 25 szabályozóáramokat kapunk, mint frekvenciamoduláció esetén. Az amplitúdómoduláció vétele hasonló a fázismoduláció vételéhez, amennyiben a kristályszűrő a modulációt megszünteti és 30 így szinkronizált hordozóhullám áll rendelkezésre. Amplitudómodulációnál azonban e 'Szinkronizált hordozóhullám a nem szűrt jellel tevődik össze, a nem szűrt jel fázisával egyező vagy nem egyező fázis-35 ban. Hogy az alapmoduláció megfordíttassék és így kiegyenlített detektálást alkalmazhassunk, a szinkronizált hordozóhullám a detektor belépő-áramköreinek egyikében a jellel összetevődik, úgyhogy az 40 eredő hordozóhullám a nem szűrt jel polaritásával ellentétes polarítású. Amplitúdómodulációs vétel esetén az önműködő frekvenciaszabályozó detektorokat ugyanúgy állítjuk be, mint a fázis-45 modulációs vétel esetén, azaz a szűrt és nem szűrt jel között 90°, 270° vagy 450° stb. fáziseltolást létesítünk. A működési elv tehát ugyanaz, mint fázismoduláció esetén. 50 Frekvencia- és fázismodulációs vétel esetén a 10. ábra szerinti önműködő frekvenciaszabályozó (132) és (134) detektorokat hangfrekvenciájú detektorok gyanánt is felhasználhatjuk, hogy valamely áram-55 körnek hasznos áramot szolgáltassanak. Ezt úgy érjük el, hogy haíngfrekvenciájú (191) erősítőcsövet az (Rl) elenállásból (C) blokkondenzátor útján és másik hangfrekvenciájú (192) erősítőcsövet az (R2) ellenállásból (Cl) blokkondenzátor útjain 6 táplálunk, amint a 10. ábrán szaggatott vonallal ábrázoltuk. Az (Rl) és (R2) ellenállásokban folyó differenciális áramok olyan feszültségeket létesítetnek, amelyek a (191, 192) csövek rácsaira 6 fázisellentétesen vitetnek fel. E feszültségek a (191, 192) csőben erősödnek és e csövek anódáin jelennek meg, amelyekről azután azokat a használati áramkörbe vezethetjük, úgy, mint a 10. ábra (164, 7 165) csöveiből kilépő feszültségeket. A ráeselőfeszültséget az (R3, R4) ellenállások útján az ábrázolt forrás szolgáltatja. Az anódák a terhelőfeszültséget olyan áramforrásból kapják, amely e csövek 7 anódái és az ábrázolt, párhuzamos vagy push-pull kapcsolási! transzformátor primértekercsei közé van kapcsolva. A (132) és (134) detektorok már most kettős működésűek, amennyiben egyrészt í az önműködő frekvenciaszabályozó számára a (153) csőbe táplálandó differenciális áramokat és másrészt a jelnek megfelelő, (191) és (192) erősítőkbe táplálandó hangfrekvenciáju áramokat szolgáltatnak. £ Minthogy mindkétfajta detektor belépőáramkörei azonosak, az egyik rendszer, azaz akár a (132), (134) csövekből, akár pedig a (164), (165) csövekből álló rendszer mind a szabályozó, mind a jeláramok szol- £ gáltatására felhasználható. A frekvenciamodulációs vevőkészülékben a modulált fázisú jelek olyan módon torzíttattak, hogy a kilépő-amplitúdók a belépő-frekvenciákkal arányosan változ- c tak, amint az 5. ábra mutatja. E torzítás helyesbítése céljából az 1., 2., 3. és 3a. ábrák szerinti frekvenciamodulációs vevőkészülékben felfogott, modulált fázisú jeleket kiigazító-áramkörön vezettük ke- \ resztül, amely áramkörben ellenkező értelmű torzítás lépett fel, amint a 4. ábra mutatja. Az eredő torzítások a visszaadókészülékben olyan jelet létesítettek, amely az eredeti jelnek hű mása, \ Láttuk, hogy ha modulált frekvenciájú jeleket fázismodulációs vevőkészülékkel fogunk fel, mint pl. a 10. ábra szerinti készüléknél és ha a kétsarkú kapcsolók felső helyzetükben vannak, úgy hogy a (CF) 1 kristályszűrő-áramkört a középfrekvenciaerősítő és a (128) határoló- vagy fáziseltoló-egység közé kapcsolják, akkor a jelek szükségképpen eltorzulnak. Ekkor a fázismodulációs vevőkészülékből kilépő, 1 modellált frekvenciájú hullámok jelampli-