110325. lajstromszámú szabadalom • Pólussaru-megerősítés elektromos gépekhez

Megjelent 1934. évi julius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jnBnH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110325. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Pólussaru-megerősítés elektromos gépekhez. Elektromos Mérő-Műszerek Gyára R. T. cég- Budapesten. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 4-ike. Tudvalevő, hogy oly szerkezetű forgó­részes és állórészes elektromos gépeknél, főleg dinamóknál, melyeknél a pólussaru­kat csak csavarok rögzítik, a csavarok 5 meglazulása esetén a pólussaruk és az ar­matúra közötti távolság (légrés) megvál­tozik, ami sok esetben, már akkor is na­gyon hátrányos, ha a változás csak né­hány század mm. Ha az eltolódás na-10 gyobb, megtörténhetik az is, hogy a pó­lussaru az armatúrával érintkezésbe jut. A találmány célja e hátrány megszün­tetése. Evégből a találmány értelmében a pólussaruk és a csapágypajzsok egy-15 máshoz viszonyított helyzetét horonnyal és a horonyba beleillő karimával oly mó­don biztosítjuk, hogy a) a pólussarukban előnyösen a rotor tengelyével központosán mart vagy esz-20 tergályozott hornyokat alkalmazunk, me­lyekbe a csapágypajzsok karimája nyú­lik; vagy b) a rotor tengelyével előnyösen köz­pontosán mart hornyokat a csapágypaj-25 zsokban alkalmazzuk, melyekbe a pólus­saruk megfelelően kialakított karimái nyúlnak; vagy c) mind a pólussarukban, mind a csap­ágypajzsokban hornyokat alkalmazunk, 80 melyekbe a pólussarukon és a csapágy­pajzsokon lévő karimák kölcsönösen bele­nyúlnak. Ezekkel a megoldásokkal az ismertek­kel szemben azt érjük el, hogy :a pólus-35 saruk a rotorhoz képest mindkét irány­iban rögzítfcetnek, úgy hogy azok a rotor­hoz nem közeledhetnek és attól el nem távolodhatnak. A találmány szerinti pólussaru-megerő­sítés három példakénti megoldását a csa- 49 tolt rajz ábrái mutatják. Mindegyik ábra egy-egy dinamó részleges, vázlatos hosszmetszete. Az 1. ábra szerinti megoldásnál az (1) ten­gellyel központosán a (2) és (3) pólus- 45 sarukba (2'), illetve (3') hornyok vannak marva, melyekbe a (4) és (5) csapágypaj­zsoknak a hornyokba beleillő (4'), illetve (5') karimái belenyúlnak. Ezáltal a pólus­saruk helyzete a (6) armatúrához képesí 50 oly módon van biztosítva, hogy a pólus­saruk és a (6) armatúra közötti légrés nem változhatik. A 2. ábra szerint a tengellyel központos hornyok a (9) és (10) csapágypajzsokban 55 vannak, melyekbe a (7) és (8) pólussaruk megfelelően kiképezett (7'), illetve (8') karimái nyúlnak. A csapágypajzsok hely­zete az armatúrákhoz képest ebben az esetben is éppen úgy biztosítva van, mint 00 az 1. ábra szerinti megoldásnál. A 3. ábra ugyancsak dinamó hosszmetsze­tének részlete és az 1. és 2. ábrán feltün­tetett megoldások kombinációját mutatja. Ennél a megoldásnál mind a (11) pólus- 65 saruk, mind a (12, 13) csapágypajzsok ho­ronnyal és megfelelő karimával vannak ellátva, melyek egymásbanyúlva a pólus* saruk helyzetét biztosítják.

Next

/
Thumbnails
Contents