110313. lajstromszámú szabadalom • Méhkaptár és tartozékai, valamint eljárás azok előállítására

— 5 — zet akarunk termelni. Tekintettel arra, hogy e célra nem használhatunk semmiféle műlépet, azt a méheknek kell teljes egészében megépíteni; a méhek azonban 5 a méztérben többnyire 'heresejtet építenek, az anyaméh pedig főhordáskor tudvalevőleg gyakran felmegy a méztérbe petézni, különösen, ha ott heresejtes lépek vannak. Ha tehát a méztér alsó félkeret-10 sorát mézsejtes műléppapírral szereljük fel, akkor a felső sorban bátran termelhetünk mézeslépet, mert a legkevésbbé sem valószínű, hogy az anyaméh a fészektől ily messzelévő szűzsejtes lépeket bepe-15 tézze. A leírt kaptár további előnye, hogy kis térigényű és hogy módunkban áll az ablakokat a téli időszakra kellően betakarni; e kaptár kezeléséhez kevés szerszám szük-20 séges és a leírt sokoldalú használhatósága mellett az eddigieknél jóval egyszerűbb szerkezetű. A kaptárfalak anyagául eddigelé deszkákat használtak. A találmány egyik 25 megoldási alakjánál megtartjuk ugyan a faanyagot, azonban egyrészt a kaptár szigetelését javítjuk, másrészt a kaptár előállítását célszerűbbé és egyszerűbbé teszszük. A deszkákat lécvázra szegezzük és 80 a lécek közét hőszigetelés végett zsupszalmával töltjük ki. Gyalulni csak a kaptárfalak belső felületét szükséges; a külső deszkák legyalulása felesleges, befestése pedig hátrányos, mert a festék a levegő-35 nek a falakon át végbemenő kicserélődését akadályozza. A külső deszkák szokásos összeenyvezése is felesleges, mert a találmány szerinti szalmaszigetelés a repedéseket amúgy is elzárja. Az állvány lá-40 bait, mint fentebb jeleztük, a kaptár homlokfalaiba beépítjük és azokat, valamint az esőnek kitett külső deszkákat (célszerűen kétszer) bekátrányozzuk. Ekként a találmány szerinti kaptár az eddigieknél 45 jóval tartósabbá is válik. A találmány további kiképzése értelmében a kaptárfalakat többé nem fából, hanem az alább leírt mesterséges, sajtolt lapokból készítjük. A fának, mint szerke-50 zeti anyagnak, több előnyös tulajdonsága van, azonban melegben való összeszáradása, ül. repedezése és a nedvességtől való vetődése súlyos hátrány, mely kaptáraknái különösen érezhető, mert ezek az idő-55 járásnak állandóan ki vannak téve és ezenfelül belsejükben egészen más a hőmérséklet, mint külső oldalukon. A fa pótlására javasolták már a szalmát, mert olcsó, jó hőszigetelő és nem repedezik, azonban nem lehet belőle szi- 60 lárd és sima falat készíteni, továbbá a dróttal való szokásos összefűzése is sok munkát igényel. A találmány szerint a szalmát, előnyös tulajdonságaira való tekintettel, alapanyagul megtartjuk. Neve- 65 zetesen (kb. 3—5 cm hosszú) darabokra vágott szalmaszálakat alkalmazunk, még pedig hézagtöltőanyaggal, célszerűen fű- : részporral kapcsolatban, másrészt oly kötőanyagról gondoskodunk, mely az em- 70 lített alap- és töltőanyag szilárd, tartós kötését biztosítja, továbbá a kaptárak igényeinek teljesen megfelel és aránylag ; olcsó is. Beható kísérleteim eredményeképpen ilyen kötőanyag a következő- 75 képpen állítható elő: Friss tehéntúróhoz, folytonos keverés közben, égetett mészport addig adagolunk, -amíg az egész massza sűrűn folyóssá nem válik. Ezután a masszához, a túróval 80 egyenlő súlyrészben, cementet adunk hozzá és az egészet édestejjel hígítjuk. A higitás mértékére vonatkozólag (a méhészek számára megfelelő tájékoztatásul) megjegyezzük, hogy a masszát a tejjel 85 addig hígítjuk, míg olyan folyékonnyá nem válik, mint amilyen a jól pergetett akácméz. Az ékként előállított kötőanyagba mindenekelőtt fűrészport, még pedig annyi- 90 szor 1—2 litert keverünk be, ahány kg túróval a kötőanyag készült, majd az egész masszába annyi szalmát kebelezünk be, amennyit csak a kötőanyag borítani képes. Végül az egész masszából vagy la- 95 pokat készítünk, melyeket épúgy rászögezünk léevázra, mintha deszkából készültek volna (1. ábra), vagy pedig tömör kaptárfalakat vagy összefüggő kaptárrészeket a kaptár alakjának megfelelő formákba 100 való csömöszöléssel állítunk elő. A falakat vagy kaptárrészeket a formákból kb. 10— 12 óra multán vehetjük ki, ami azt jelenti, hogy egy-egy formával naponta két kaptárt készíthetünk. A lapokat kívánt eset- 105 ben fakeretekbe foglalhatjuk. A leírt anyagból készült kaptárfal szilárd, jó hő- és hangszigetelő, nem repedezik, nem hasad, nem vetődik, nem gyúlékony és jól munkálható meg (fűrészelhető 110 és szegezhető). Fontos előnye továbbá, hogy a massza, illetve kötőanyaga vízben oldhatatlan és így az időjárás befolyásainak korlátlan ideig ellentáll. Végül megjegyzendő, hogy azt a kaptár- 115 alakot, amelyből a találmány kiindul, ne-