110311. lajstromszámú szabadalom • Csőkötés különösen acélcsővezetékekhez

Megjelent 1934. évi julius hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZARADAMIl RÍRrtSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 110311. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Csőkötés különösen acélcsővezetékekhez. Weiss Manfréd acél és fémművei r. t. cég Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 18-ika. A találmány csőkötés, különösen varratnélküli. pl. a Mannesmann-el jár ássál készült, földbe fektetett acélcsővezetékekhez, mely az ilyen vezetékek csőkötéseivel 5 szemben támasztott összes követelményeknek megfelel. Földbe fektetett acél csővezetékeknél tudvalevőleg úgy maguknak a csöveknek, mint főleg a csőkötéseknek korrózió elleni 10 védelmére igen nagy gondot kell fordítani. Az acélcsöveket magukat korrózió elleni védelem céljából kátrányból vagy ehhez hasonló szigetelő masszából álló, őket kívül-belül burkoló bevonattal szokás el-15 látni, melyre rendszerint még a csőre feltekercselt, kátránnyal vagy más megfelelő masszával impregnált juta- vagy nemezszalag, vagy más tekercselés vagy réteg is jön, mely a csőnek vegyi behatá-20 sokkal, valamint a veszélyes kóborára.mokkal szembeni védelmére való. Természetes, hogy a csőkötéseket, mint különösen kényes helyeket, fokozott védelemben kell részesíteni, mely célra nagyrészt, szintén 25 impregnált juta- vagy jinmezszalaggal való körülcsavarást alkalmaznak. Ez a szigetelési mód azonban csak hegesztés útján vagy ólomtömítések segélyével előállított, tehát oldhatatlan csőkötésnél volt alkal-80 mazható, mert ezeknek nincsenek kiálló részeik és forgástest-alakúak, minek folytán a szigetelőszalaggal elég jól körülcsavarhatók. A gyakorlatban azonban, minthogy e munkát már a gödörben kell vé-85 gezni, kitűnt, hogy a szigetelés jósága a munkás lelkiismeretességétől és a munkahelytől nagymértékben függ és ezért a legtöbb így szigetelt csőkötés védelme hiányos. Ennek folytán már javasolták az ilyen hegesztett csőkötéseknek formával 40 való körülvételét és e formába öntött masszával való hézagmentes, jól tömítő körülzárását, mely eljárás a csőkötést lég mentesen burkoló szigetelőtömböt eredményezett, mely kitűnő védelmet biztosított. 45 Az ilyen, öntés útján előállított védőburkolatokat 100 C° körüli olvadáspontú, lehetőleg kis fajsúlyú bitumenes masszákból készítették. Az ilyen csőkötések külső korróziók elleni védelme jó volt, de. belső korró- 50 ziók ellen nem voltak eléggé megvédve, mert a belső falfelületükön levő bevonat a hegesztés alkalmával leolvadt és puszta felületet hagyott hátra, a csőkötés pedig, mint minden hegesztett kötés, oldhatatlan 55 volt és nem volt mód arra, hogy a hegesztéskor leolvadt vagy leégett belső védőbevonat megsérült részeit kijavítsák vagy új bevonattal pótolják. Azt találtuk, hogy kívül-belül tökélete- 60 sen szigetelt, jól záró és amellett oldható csőkötést kapunk, ha a csőkötést csavarokkal összetartott lazakarimás csőkötésként képezzük ki és ezt a csőkötést, legalább a karimákat és csavarokat tartalmazó ré- 65 szén, a hegesztetteknél ismerthez hasonló módon szigetelőmasszából öntés útján készített alakálló szigetelőtömbbel vesszük körül. Ilyen lazakaTimás, csavaros csőkötéseket acélcsővezetékeknél eddig csak 70 kompenzációs csőkötésekként használtak, ezeket azonban nem lehetett a masszával körülönteni, mert akkor mozgási lehetőségüktől meg lettek volna fosztva, vagy a tömb összerepedezett volna és így céljá- 75 nak nem felelhetett volna meg. Normális csőkötésként pedig ezt a szerkezetet nem használták, mert a jutaszalaggal való kö-