110308. lajstromszámú szabadalom • Katódaelrendezés

ernyőre vetődő sugárnyalábot szétterítő hatása meg nem akadályozható. Az er­nyőn keletkező folt élességét tehát seiu az oxidfolt, sem a 2. ábra szerinti járulé-5 kos rekesz nem biztosítja. A találmány olyan katódiaelrendezés, melyben az elektronforrással szomszédos vezetőrészek, p. o. a katódától eltérő po­tenciálú sugá.rrekeszek elektron-emittálá-10 sát gátló eszközök vannak. A találmány értelmében a katódarészek zavaró emisszióját az oxidfolt sugárzásá­tól vezető ernyőkkel távoltartj'uk, illető­leg az elektronsugárzást oly rekesznyí-15 lásra korlátozhatjuk, amelyen a tulajdon­képpeni pozitív anódfeszültség vagy a su­gárnyalábot összetartó elektróda negatív feszültsége támadhat, !ba csak gondosko­dunk arról, hogy a rekesz, melynek a ka-20 tódával szemben pozitív vagy negatív po­tenciálja, esetleg katódpotenciálja vau, aszerint, hogy milyenek a rekesz geomet­riai méretei, maga ne emittáljon. A ,gya­korlatban evégből p. o. a rekeszt a katóda 25 hőmérsékletiénél ' alacsonyabb .hőmérsék­leten tartjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az elektroniforrással szomszédos részeket emissziójukat gátló anyagokkal vonjuk be, azokat p. o. króm, korom, 30 wolframoxid vagy uranoxid bevonattal látjuk el, úgy, hogy e részek magasabb hőfokokon gyakorlatilag nem emittálnak. E végből e részeken szigetelőanyagból ké­szült hüvelyeket is alkalmazhatunk. A 8. ábra oly megoldást mutat, amely­nél a rekesz hőmérséklete ia katóda hő­mérsékleténél alacsonyabb. Dacára annak, hogy a (Bl) rekesz az ; oxidfolthoz közéj van, hőmérséklete a katódáénál mégis ^ azért lényegesen alacsonyabb^ mert a ka­tódapoteuciálon levő rekesz nem érintke­zik a katóda. fűtött részével, hanem csak a fűtőáram hideg vezetékeihez csatlako­zik. Az elektronsugárforrásnak a Welmeit­henger elülső szélétől való távolságát cél­szerűen úgy méretezzük, hogy ia pontalakú katódáknál a távolság kisebb legyen, mint a Wehnelt-henger átmérőjének! a fele, il­letve pontalakúnál íniagyobb kiterjedésű katódakeresztmeitszetcknél nagyobb, mint 50 azok keresztmetszete. A találmány értelmében az ilyen, a forró katóda közelében levő rekeszek hő­mérsékletét úgy is alacsony értőken tart­hatjuk, hogy a rekesz felületét mint fe­kete sugárzó testet képezzük! ki; ezzel el­érjük, hogy a bevezetett energia nagyobb részié sugárzik1 ki és a rekeszelemek me­legtartalma csökken. E végből a rekesz felületét korommal vonhatjuk be. A találmány értelmében az elektron- 60 forrás szomszédságában levő vezetőré­szeknek a sugárnyalábra gyakorolt bom­lasztó hatását úgy is megszüntethetjük, hogy a katódának az emittáló anyagokat hordozó vezető részeit, p. o. az 1. ábrában 65 (a)-val felölt részeket, dacára magas hő­mérsékletüknek, zavaró emittálás.ra al­kalmatlanná tesszük. Különösen az eset­ben, ha az emisszióképes réteg hordozója nikkellemez, előnyös, iha a zavaró emisz­szió elkerülése végett a hordozón króm­oxidot, krómot, kormot, wolframoxidot uranoxidot alkalmaztunk, melyek fecsfken­dezéssel is felvihetők, vagy pedig szige­telőhüvelyeket használunk. Emellett ter­mészetesen meg kell akadályoznunk, hogy a katódatest mint fekete sugárzó működ­jék, ami a fűtőteljesítményt lényegesen és feleslegesen fokozná. A leírt eszközök közvetlenül fűtött ka- 8Q tódáknál is alkalmazhatók, amint azt a 4. ábra mutatja és itt is ugyanazon előnyö­ket biztosíthatjuk, mint a. közvetve fűtött katódáknál. Bizonyos esetekben, ha váltó­feszültség nem áll rendelkezésünkre, a köz­vetlenül fűtött katóda előnyösebb, mert lehetővé teszi, hogy a szerkezetet akkumu­látorokból gazdaságosan iűtsük, Szabadalmi igények: 90 1. Katódaelrendezés, különösen közvetett fűtésű katódával ellátott elektroncsö­vekhez, p. o. a Braun-féle csövekhez, különösen távolba látó és oscillografi­kus berendezésekihez, összetartott elek- 95 tronsugárnyalábbal, amelyet a szándé­kosan létesített elektronok forrásának szomszédságában levő vezetőtestek, ]p. o. a katódapotenciáltól eltérő poten­ciálú rekeszek elektronemisszióját ioo gátló bevonat jellemez. 2. Az 1. igénypontban védett katódaelren­dezés változata, amelyet a katódának az elektronforrással szomszédos, a káros Emissziót gátló anyagokkal kezelt (p. 105 o. bevont) részei jellemeznek. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett ka­tódaelrendezés változata, amelyet az elektronforrással szomszédos, katóda­részeken alkalmazott, krómból, korom- no ból, wolframoxidból, krómoxidból vagy uranoxidból készült bevonat jellemez. 4. Az 1. vagy az aligénypontok bármelyi­kében védett katódaelrendezés válto­zata, amelyet az elektronforrással szóm­szédos vezető katódarészeken alkalma-

Next

/
Thumbnails
Contents