110308. lajstromszámú szabadalom • Katódaelrendezés
ernyőre vetődő sugárnyalábot szétterítő hatása meg nem akadályozható. Az ernyőn keletkező folt élességét tehát seiu az oxidfolt, sem a 2. ábra szerinti járulé-5 kos rekesz nem biztosítja. A találmány olyan katódiaelrendezés, melyben az elektronforrással szomszédos vezetőrészek, p. o. a katódától eltérő potenciálú sugá.rrekeszek elektron-emittálá-10 sát gátló eszközök vannak. A találmány értelmében a katódarészek zavaró emisszióját az oxidfolt sugárzásától vezető ernyőkkel távoltartj'uk, illetőleg az elektronsugárzást oly rekesznyí-15 lásra korlátozhatjuk, amelyen a tulajdonképpeni pozitív anódfeszültség vagy a sugárnyalábot összetartó elektróda negatív feszültsége támadhat, !ba csak gondoskodunk arról, hogy a rekesz, melynek a ka-20 tódával szemben pozitív vagy negatív potenciálja, esetleg katódpotenciálja vau, aszerint, hogy milyenek a rekesz geometriai méretei, maga ne emittáljon. A ,gyakorlatban evégből p. o. a rekeszt a katóda 25 hőmérsékletiénél ' alacsonyabb .hőmérsékleten tartjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az elektroniforrással szomszédos részeket emissziójukat gátló anyagokkal vonjuk be, azokat p. o. króm, korom, 30 wolframoxid vagy uranoxid bevonattal látjuk el, úgy, hogy e részek magasabb hőfokokon gyakorlatilag nem emittálnak. E végből e részeken szigetelőanyagból készült hüvelyeket is alkalmazhatunk. A 8. ábra oly megoldást mutat, amelynél a rekesz hőmérséklete ia katóda hőmérsékleténél alacsonyabb. Dacára annak, hogy a (Bl) rekesz az ; oxidfolthoz közéj van, hőmérséklete a katódáénál mégis ^ azért lényegesen alacsonyabb^ mert a katódapoteuciálon levő rekesz nem érintkezik a katóda. fűtött részével, hanem csak a fűtőáram hideg vezetékeihez csatlakozik. Az elektronsugárforrásnak a Welmeithenger elülső szélétől való távolságát célszerűen úgy méretezzük, hogy ia pontalakú katódáknál a távolság kisebb legyen, mint a Wehnelt-henger átmérőjének! a fele, illetve pontalakúnál íniagyobb kiterjedésű katódakeresztmeitszetcknél nagyobb, mint 50 azok keresztmetszete. A találmány értelmében az ilyen, a forró katóda közelében levő rekeszek hőmérsékletét úgy is alacsony értőken tarthatjuk, hogy a rekesz felületét mint fekete sugárzó testet képezzük! ki; ezzel elérjük, hogy a bevezetett energia nagyobb részié sugárzik1 ki és a rekeszelemek melegtartalma csökken. E végből a rekesz felületét korommal vonhatjuk be. A találmány értelmében az elektron- 60 forrás szomszédságában levő vezetőrészeknek a sugárnyalábra gyakorolt bomlasztó hatását úgy is megszüntethetjük, hogy a katódának az emittáló anyagokat hordozó vezető részeit, p. o. az 1. ábrában 65 (a)-val felölt részeket, dacára magas hőmérsékletüknek, zavaró emittálás.ra alkalmatlanná tesszük. Különösen az esetben, ha az emisszióképes réteg hordozója nikkellemez, előnyös, iha a zavaró emiszszió elkerülése végett a hordozón krómoxidot, krómot, kormot, wolframoxidot uranoxidot alkalmaztunk, melyek fecsfkendezéssel is felvihetők, vagy pedig szigetelőhüvelyeket használunk. Emellett természetesen meg kell akadályoznunk, hogy a katódatest mint fekete sugárzó működjék, ami a fűtőteljesítményt lényegesen és feleslegesen fokozná. A leírt eszközök közvetlenül fűtött ka- 8Q tódáknál is alkalmazhatók, amint azt a 4. ábra mutatja és itt is ugyanazon előnyöket biztosíthatjuk, mint a. közvetve fűtött katódáknál. Bizonyos esetekben, ha váltófeszültség nem áll rendelkezésünkre, a közvetlenül fűtött katóda előnyösebb, mert lehetővé teszi, hogy a szerkezetet akkumulátorokból gazdaságosan iűtsük, Szabadalmi igények: 90 1. Katódaelrendezés, különösen közvetett fűtésű katódával ellátott elektroncsövekhez, p. o. a Braun-féle csövekhez, különösen távolba látó és oscillografikus berendezésekihez, összetartott elek- 95 tronsugárnyalábbal, amelyet a szándékosan létesített elektronok forrásának szomszédságában levő vezetőtestek, ]p. o. a katódapotenciáltól eltérő potenciálú rekeszek elektronemisszióját ioo gátló bevonat jellemez. 2. Az 1. igénypontban védett katódaelrendezés változata, amelyet a katódának az elektronforrással szomszédos, a káros Emissziót gátló anyagokkal kezelt (p. 105 o. bevont) részei jellemeznek. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett katódaelrendezés változata, amelyet az elektronforrással szomszédos, katódarészeken alkalmazott, krómból, korom- no ból, wolframoxidból, krómoxidból vagy uranoxidból készült bevonat jellemez. 4. Az 1. vagy az aligénypontok bármelyikében védett katódaelrendezés változata, amelyet az elektronforrással szómszédos vezető katódarészeken alkalma-
