110307. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású fémgőz ívlámpa szilárd aktivált elektrodákkal

MegjehMit 11(34. évi julins lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZARAI)ALMI WRMÖ SZABADALMI LEÍRÁS 110301. SZÁM. — VII/LL. OSZTÁLY. Nagynyomású iémgőzivlámpa szilárd aktivált elektródákkal. Quarzlampen Gesellschaft mit beseliránkter Haftung1 cég1 Hanau (Németország1 ). A bejelentés napja 1932. évi október hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi október hó 10-ike. Az eddigi nagynyomású íémgőzívlám­páknak, pl. az ismert kivitelű nagynyo­mású higanygőzlámpáknak mindig szi­lárd vagy folyékony fémíoleslegük van. A találmány értelmében a lámpába csu-5 pán annyi íémet viszünk be, hogy üzem közben folyékony vagy szilárd fém már ne legyen a lámpában. Az ilyen lámpáknál tehát a hőmérséklet mindig a fém konden­zációs hőmérséklete fölött van és így még a leghidegebb helyen is a világítócsőben a fémgőz túlhevített vagy legalább szárazon telített, míg az eddig ismert lámpáknál a gőz csupán a fényívben és annak közeli környezetén volt telítetlen. 15 Az ilyen, túlhevített fémgőzzel töltött lámpa tulajdonságai az eddig szokásos lámpákétól teljesen eltérnek. Mindenek­előtt a sztatikus karakterisztika olyan, hogy növekvő terhelésnél a feszültség csu-20 Pán lényegtelenül, az áramerősség azon­ban erősen növekszik. A függőség tehát a rendes töltésű lámpákéval ellentétes, ame­lyeknél növekvő terhelésnél növekvő ka­pocsfeszültség mellett az áramerősség lé-2- nyegében állandó marad. A találmány sze­rinti lámpák újszerű karakterisztikájára kell visszavezetni, hogy a hálózati feszült­ség ingadozásainál az égési feszültség csu­pán lényegtelen mértékben növekszik. g0 Ezenkívül a találmány szerinti lámpákat az ismert lámpákkal ellentétben a környe­zet hőmérséklete vagy lefedések és más effélék feltűnően kevéssé befolyásolják. Ez azzal magyarázható, hogy ameddig fo-35 lyékony vagy: szilárd fém van jelen, a nyomás a hőmérséklettel exponenciálisan növekszik, míg a túlhevített gőzzel töltött lámpáknál a nyomás csupán lassan, az ab­szolút hőmérséklettel körülbelül arányo­san növekszik. 40 A találmány szerinti nagynyomású lámpa lényeges előnye a kívánt áramerős­ség könnyű beállíthatóságában van. Ehhez csupán az előtétellenállás változtatása szükséges, ellentétben az eddigi lámpák- 45 kai, amelyeknél ez a beállítás a hűtésnek, pl. a hűtőfelületeknek változtatásával tör­ténik. így a külön hűtőfelületek mellőzhe­tők és ezzel kis gyújtási időt érhetünk el. Ezt azonkívül még az is előmozdítja, hogy 50 a találmány szerinti lámpáknál a lehűlés­nél a fémek a világítócsőben való konden­zációját kikényszeríthetjük, míg eddig a pólustartályt hűtéssel tartották hidegen és ennek következtében a fém oly helyeken 55 kondenzálódott, amelyeket a fényív csu­pán kevéssé hevített. A mellékelt rajz a találmány példakénti foganatosítási alakját szemlélteti. Az előnyösen nehezen olvadó üvegből 60 vagy kvarcból való (1) világítócsőnek a szilárd (2) és ,(3) elektródái vannak. Az elektródák pl. egymásba helyezett csészék vagy szorosan tekercselt, tengelyükkel a világítócső tengelyének irányában fekvő, 65 nikkelből vagy más megfelelő, nehezen ol­vadó anyagból való szalagspirálisok. A csészék közötti hézagokba, illetve a szalag­spirálisok menetei közé nagyemissziójú anyagot, pl. báriumoxidot viszünk be. A 70 csövet néhány mm nyomású gyujtógázzal, pl. argonnal töltjük meg és a külső falra a pl. aquadagból vagy más efféléből való (4) gyujtócsíkot- visszük fel, mely csíkot az elektródákkal kötünk össze. A csík az 75

Next

/
Thumbnails
Contents