110297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolás modulált hordozó-frekvenciák egyenirányítására önműködő hangerő szabályozással
— 298 — (32, 33) ellenállásokkal párhuzamosan keletkezik. Az ilyfajta detektor-rendszerben lineáris arányt, azaz igen szoros arányosságot érünk el a modulációs frekvencia-5 feszültség, az egyenirányított feszültség és a rádiófrekvencia-jelfeszültség között. A (26) detektor kimenő-köre, vagy egy része, a (36) kondenzátor útján, párhuzamosan van csatolva az első (35) audio-10 frekvencia-csővel, mely kondenzátor a (33) ellenállás egy elágazási pontjával és a (35) erősítőcső (37) vezérlőelektródájával van összekötve. Így az egyirányú feszültségnek modulációs komponense a (37) rács-15 hoz jut. A (36) kondenzátor és a (33) ellenállás közötti állítható kontaktus kézzel működtetendő hangerőszabályozó. Hogy szabályozás felléphessen, kell, hogy a vákuumcső-egyenirányító kimenő elektró-20 dájának normálisan, az audiofrekvenciaerősítő katódjának legalább egy részéhez képest, negatív potenciálja legyen. A (35) erősítőcső ú. n. változó teljesítménytényezőjű, négyelektródás cső. Ezek az 25 elektródák a következők: a (37) vezérlőelektróda, a (38) árnyékoló ráes, a (39) katód és a (40) anód. A (35) erősítőcső a (41) audiofrekvenciatranszformátor útján az ötelektródás (42) 30 csővel csatolt, mely cső kimenő-köre, a (43) transzformátor útján, hangszóró jelvovő-tekercsével csatolt. A búgásesökkentő (60) tekercs, ismert módon, a (44) jelfelvevő-tekerccsel sorbakapcsolt. 35 A (26) detektor kimenő-körét és az első (10) rádiófrekvencia-erősítő vezérlőelektródáját önműködő (61) hangerőszabályozóvezeték köti össze, melybe a (31) tekercs kispotenciálú vége és a (14) rádiófrekven-40 cia-transzformátor (16) szekundertekercsének kispotenciálii vége közé (45) ellenállás van iktatva. A (16) tekercs kispotenciálú vége és a f öld közé iktatott (46) kondenzátor feladata, hogy a detektor előfeszült-45 ségét a földtől távoltartsa ós egyúttal lehetővé tegye, hogy a (16, 17) hangolható kör zárva legyen. Az ábrákban valamennyi önműködő hangerő-szabályozó kapcsolása vastag vonallal van rajzolva. Az anten-50 nán a jelfeszültség erősségének növekedése az egyenirányított, a detektor kimenőkörében fekvő (32, 33) ellenállásokon átfolyó egyirányú áram növekedését idézi elő. Ez az áramnövekedés növeli a (47) 55 pontnak a földhöz viszonyított negatív potenciálját, miáltal a (10) rádiófrekvencia-erősítő vezérlőrácsániak negativ előfeszül tsége növekszik. a negativ rácselőfeszültség növekedése viszont az erősítő erősítését csökkenti úgy, hogy a detektor 60 kimenő-körében az egyenirányított feszültség sokkal egyenletesebb lehet, mint a hangolási folyamat alatt, a jelerősség az antennában. Ennek az önműködő hangerőszabályozó- 65 rendszernek más jellemzője, mely korábbi javaslatainkban már ismertetve van, a (10) cső anódkörében elrendezett látható (48) rezonancia-indikátor, mely az 1. ábrában neonlámpa. Ha a rendszer rezonan- 70 ciára van hangolva, akkor a lámpa fényintenzitása legkisebb. A találmány szerint a (35) audiofrekvencia-erősítőnek önműködő hangerő-szabályozója van, mely az 1. ábrában a de- 75 tektor-kimenet és a (35) erősítő (37) vezérlőrácsa közötti összeköttetés, mely a (49) pontból, a nagy (50) ellenálláson át, a (37) vezérlőelektródához vezet. A (37) vezérlőelektróda és a föld közé nagy (51) 80 ellenállás van kapcsolva, hogy a vezérlőelektródában kellő negativ rácselőfeszültséget tartsunk fenn. Az audiofrekvenciahangerőszabályozó körnek működési módja azonos a rádiófrekvencia-hangerő- 85 szabályozó körével és azzal az eredménynyel jár, hogy a detektorban még jelenlévő gyenge jelerősség-ingadozások még tovább csökkentetnek. A detektorban az egyenirányított áramnak bármely növe- 90 kedése a (35) cső (37) elektródája negativ előfeszültségének megfelelő növekedését vonja maga után. Önműködő hangerő-szabályozó berendezéseket audiofrekvencia-erősítőkkel kap- 95 csolatban eddigelé nem alkalmazták általánosan, mert az aud i ofrekveneia-erősitésnek a negativ rácselőfeszültség lítján eszközölt csökkentése általában az audiofrekvencia-jelek torzítását vonta maga íoo után, a rácsfeszültségnek az erősítő karakterisztikája anódáram-rácsfeszültségi görbéjének aránylag éles, alsó könyöke körüli lebegése folytán, mely az eddigi audiofrekvencia-csöveknél fellépett'. Ki- 105 tűnt azonban, hogy a fokozatosabb „levágás"^ esőnek audiofrekvencia-erősítőfokozatban való alkalmazásánál a cső, a rácselőfeszültség tetemes körzetében lényegesen torzítás nélkül működik, feltéve, 110 hogy a jelamplitudó nem túl nagy. A jelamplitudó e célból kézzel működtetett hangerő-szabályozók alkalmazásával, pl. az audiofokozat bemeneténél lévő (33) ellenállás elcsúsztatható elágazásával és 115 egyúttal a rádiófrekvencia-erősítőben tel-