110289. lajstromszámú szabadalom • Oxikatóda

Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. . MAGYAR 1HRÁLYI X^H® SZABADALMI RlRrtSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 110289. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Oxidatóda. Radio Corporation of America cég- New-Yorkban, mint Umbreit ÍStanton, West Orange IN. J.-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 29-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1932. évi szeptember hó 1-je. A találmány elektroncsövekhez való, len, és mert készítésekor hőreakciót alkaíoxiddal bevont katóida, röviden oxidka- mázunk. Sem a vas, sem az alumínium 4.0 tóda és különösen az ilyen katódák alap- nem kívánatos, mert a bevonat letöredezéanyagául alkalmas fém. sót okozza. Az alumínium e tekintetben 5 A találmány célja nagy fajlagos ellen- veszélyesebb, úgy hogy 0.5%-nyi mennyiállású alapfém készítése, amelyhez az sége már káros; ennélfogva előnyös, ha oxidbevonat erősen tapad, anélkül, hogy mennyisége 0.2%-nál kisebb. 45 arról leválnék vagy letöredeznék, ami a A találmány szerinti anyagot például 'jelenleg használatos oxidkatódáknak ál- úgy állítjuk elő, hogy 50—80% nikkelt, 10 talános hibája, 10—40% kobaltot, 1—3% szilíciumot és A találmány további célja olyan arány- 1%-nál nem több (nikkeltitán vagy ferrolag vastag és erő® fűtőszál-szalag készí- titán alakjában adagolt) titánt szilika- 50. tése, amely egyenletesebb keresztmetszetű vagy cirkon-olvasztótégelyben nagyfrek-és a gyártásnál könnyebben kezelhető, venciájű kemencében a következő módon 15 mint a nikkellel készített szalag. duktilis ötvözetté összeolvasztunk: Elő-Nikkel alkalmazása oxidkatódák alap- szőr a nikkelt és kobaltot olvasztjuk össze, férne gyanánt általánosan ismeretes. A mégpedig a lehető leggyorsabban, hogy az 55. nikkelmagok azonban nem voltak kielé- oxidálódást elkerüljük. Ehhez azután dagítőek, minthogy fajlagos ellenállásuk rabos formában a szilíciumot, majd pedig 20 kiesi és az azokból készített fűtőszálak a kívánt mennyiségű titánt adjuk. Az öszaránylag gyengék. Szilíciumnak a nikkel- szeolvasztás alatt a levegő kizárására más hez kis százalékban való hozzáadása ese- módszert nem alkalmazunk, csak a tégelyt 60 tén a fajlagos ellenállás, növekszik és erő- egyszerűen fedővel lefedjük, ami bizonyos sebb fűitőszálakat kapuink. A tiszta ko- mértékig a levegő behatolását megakadá-25 baltfűtőszálnak az a hátránya, hogy a lyozza. Az anyagot az összes alkatrészek nikkelnél drágább és megmunkálása, ne- megolvadása után azonnal grafitformákba héz. Ha azonban nikkelhez kobaltot öntjük. A beöntés után az anyag nem igé- g5. adunk, akkor a fajlagos ellenállás szin- nyel különleges óvatosságot és azt úgy tér

növekszik. kezelhetjük, mint akármilyen vasötvöze-30 Azt találtuk, hogy ha nikkelt, kobal- tet. Ezután azl öntvényt kihűlni hagyjuk, tot és szilíciumot tartalmazó ötvözethez a fejrészeket vagy végeket levágjuk és a titánt adunk, akkor ez az ötvözet lénye- formában keletkező durva felületet, pél- 70 gesen nagyobb fajlagos ellenállású, mint dául esztergapadon leesztergáljuk. Az önta nikkel vagy a kobalt egyedül. A titán, vényt ezután a különböző összetételek sze-35 nikkeltitán vagy ferrotitán alakjában ada- rint változó, azonban rendszerint 900 C° golható. Az előbbi előnyösebb, mert vastól és 1100 C° közötti hőfokon alakmásban for-és alumíniumtól mentes, amely utóbbi a máljuk (to swage). Az öntvényt alakmás- 75. ferrotitánban mint tisztátalanság van je- ban való formálás helyett kb. 700 C°-on