110279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtartalmú tárgyak vagy rétegek karburálására (cementálására)
— 298 — galvanizálás útján készülhet. A krómréteg vastagsága a követelmények szerint választható, azonban mindenesetre tömör, összefüggő csapadékot alkosson az acélon. 5 A galvanikus krómozásnál erős hidrogénfejlődés lép fel a katódán, "aminek folytán némi hidrogén jut a lecsapott krómba és ott elzáródik. Azonkívül pedig rendesen mikroszkopikus hasadások és rések van-10 nak a krómrétegben. Ez okból először rendesen (galvanikus úton) nikkel-, réz- vagy másféle bevonatot készítünk és ezen állítjuk elő a krómréteget, ha az így bevont tárgy rozsda vagy korrozió ellen védendő. 15 A találmány előnye abban van, hogy az ily, nikkelből, rézből és hasonlókból álló alapréteg a krómbevonat vagy fedőréteg számára elmaradhat, minthogy az összes réseket és hasadékokat, a találmány sze-20 rinti védőréteg készítése közben, úgyszólván szénnel kitöltjük és a védőréteget teljesen áthatolhatatlanná tesszük. A találmány értelmében az ;1. ábrában feltüntetett krómbevonatot mindaddig 25 karburáljuk (szenezzük), amíg a (10) acélalapanyag számára védőréteg keletkezik, amely egy külső (12) krómkarbidfelületrétegből, alatta a (13) krómrétegből és legbelül a króm és acél ötvözetéből álló (14) 30 alaprétegből áll (2. ábra). A karbidokká átalakított <12) réteg mélysége (vastagsága) kivánat szerint beállítható. A 3. ábra azt mutatja, hogy milyen módon állíthatók elő nemcsak a 2. ábra szerinti (12. 13, 35 14) rétegnek megfelelő (12', 13', 14') rétegek, hanem a (15) közbenső réteg" is, amely utóbbi a (12' és 13') rétegek közti króm- és krómkarbidokból álló ötvözetet képez. 40 A találmány foganatosításakor előnyösen krómbevonatot készítünk valamely alapanyagon elektrolízis útján és ezt széntartalmú anyag, vagy széntartalmú vegyület, pl. fűrészpor, kalciumkarbid, vagy 45 csontszén hozzáadásával egészben vagy részben átalakítjuk. Ez az átalakítás oly hőmérsékleten megy végbe, amelynél egyrészt a szén a krómmal reagálni és vele krómkarbidokat alkotni képes, másrészt 50 pedig a hőmérséklet elég magas ahhoz, hogy a szenet vegyületéből szabaddá tenni képes. Az ily kezelést a legelőnyösebben úgy végezzük, hogy a galvanizált tárgyat zárt edénybe helyezzük és kalciumkarbid, 55 vagy másefféle és finom homok elegvével vesszük körül. A homok oly mértékben szorítja ki a levegőt, liogy szenezés (karburálás) közben egy kívánatos semleges, vagy redukáló atmoszféra biztosítva van. Az edény belsejét 600—800 C -ra hevítjük. 60 A találmány szerinti eljárásnak egy másik, előnyösebb kiviteli módjánál szénhidrogént gáznemű állapotban (mint pl. metánt, metilént vagy acetilént) vagy pedig pl. cseppfolyós állapotban >(u. m. ben- 65 zint vagy benzolt) hozunk érintkezésbe a krómozott vagy krómból álló réteggel és a hőt vagy nyomást vagy mindkettőt, amelyek a szénhidrogénben vegyült szén- és hidrogénatomok disszociációjához sziiksé- 70 gesek, egyidejűleg arra használjuk fel, hogy a krómot a kívánt mélységig karburáljuk. A hőmérsékletet előnyösen oly magasra szabályozzuk, hogy némi króm megömlik, anélkül azonban, hogy az egész 75 króm megömölne, vagy pedig az alapanyag strukturája (különösen ha kristályos) megváltoznék. A krómréteg átalakítási mélysége a nyomás megválasztásával is szabályozható. A semleges vagy redu- 80 káló atmoszférának, a szénnek a krómra való lerakodása pillanatában való fenntartását ez esetben maga a szabaddá váló hidrogén végzi. A 4., 5. és 6. ábra szerinti készülék a (16) 85 alaplapból és a (15) burokból álló, légmentesen elzárt tartályból áll. A nyitott tartályba egy vagy több (17) darab, a feltüntetett példában két dugattyú helyezhető, amelyek egy külső krómrétegen védő fedő- 90 vagy felületréteggel, vagy struktúrával látandók el. A (18) csavarok összetartják a (15 és 16) részeket, amelyek közt a (19) tömítés van. A (20) cső a fel nem tüntetett vákuumszivattyúhoz, a (21) vezeték pedig' 95 egy fel nem tüntetett tankhoz vezet, amely pl. 30—50 kg/cm'2 -kénti nyomás alatt, álló acetiléngáz-készletet tartalmaz. A manométer (22)-vel, a gyújtógyertyák pedig (23)-mal vannak jelölve. íoo A (20) csővezetékbe a (24a) szeleprúddal ellátott, elektromágnesesen vezérelt (24) szelepet iktatjuk, ahol is a (24a) szeleprúd a (24b) mágnesfegyverzetet hordja. Ha ezt a fegyverzetet a két felette lévő (24c) 105 elektromágnescséve magához rántja, akkor a szelep nyílik, ha azonban a fegyverzetet az alatta lévő (24cl) elektromágnescsévék rántják magukhoz, akkor a szelep záródik. A (21) csővezetékbe hasonló (25) szelepet 110 iktatunk, amelyet a (25a) szeleprúdon ülő (25b) fegyverzet és az e felett és alatta lévő (25c), illetve (25d) csévék a fentihez hasonló módon vezérelnek. A (25a) szeleprúd
