110237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidraulikus hatású poralakú kötőszer (habarcsbázis) előállítására

Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RITIÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110237. SZÁM. — XVII/d. (VlII/i.) OSZTÁLY. Eljárás hidraulikus hatású poralakú kötó'szer (habarcsbázis) előállítására. Straba'- Strassenbaubedarfs-Aktiengesellschaft cég- Zürich. A bejelentés napja 1932. évi január hó 7-ike. Bitumenpótleknak cementhez, ill. cementbetonhoz való adagolása már gyakran került javaslatba. Többek között porrá őrölt aszfaltkőzetet is kevertek ce-5 menttel. A bitumen pótlékolásának az volt a rendeltetése, hogy a betont vízfelnemvevővó tegye. Ennek a találmánynak semmi köze 10 sincs a beton vízhatlanságához. Célja, olyan cementhabarcs megteremtése, amely mész és bitumen hozzáadásával olyan befolyásokkal szemben is védelmet nyer, amelyek pl. nagy hőfokingadozásoknái 15 jelentkeznek. A találmány az, hogy bitument (kátrányt, szurkot vagy hasonlót) mésszel porrá dörzsölünk, amit azután cementtel és esetleg még további mésszel poralakú 20 habarcsalappá keverünk. A cementből és pótlékokból (mészből, homokból, stb.) álló építőanyaghoz adagolandó bitumenpótlék a poralakú hidraulikus építőanyag (cement, mész, stb.) sú-25 lyának célszerűen 3—6%-át teszi. Ezzel elérjük, hogy a poralakú hidraulikus építőanyag a hidraulikus tulajdonságok sérelme nélkül nem okvetlenül légzáró szilóban vagy hasonlóban, hanem 30 bárhol tárolható. A bitumenpótlék '.}—6%-os mennyiségének választása n poralakú hidraulikus építőanyagnak tároló képességét — a hidraulikus tulajdonságoknak gyakorlatilag teljes meg-85 óvása mellett — időbelileg úgyszólván korlátlanná teszi. Ebből az az előny származik, hogy az alkatrészek bárhol, pl. az építkezés színhelyén nyugodtan — legfeljebb az időjárás viszontagságaitól védetten — bármily hosszú ideig felhalmozva íq hagyhatók anélkül, hogy a hidraulikus tulajdonságok, amelyeket épen ki kell használni, a későbbi alkalmazásnál bármiképen említésére méltó kárt vallaná nafe. Kiderült ugyanis, hogy a bitumen a 45 poralakú alkatrészekkel (mint cementtel, homokkal és esetleg kaviccsal) nem hozható egyszerűen össze, mert így a hidraulikus tulajdonságok forognának kockán; hanem a keverést az alábbi módon kell 50 végezni. A bitumennek a találmány szerinti bekebelezése úgy történik, hogy a hidraulikus mészport felhevítjük, majd kellően hevített bitumenes anyagokkal (aszfalt- 55 tal, szurokkal, kátránnyal vagy hasonlóval) dörzsölő malomban úgy keverjük össze, hogy a dörzsölő malomban levő massza az őrlő folyamat következtében tartósan poralakú marad. Az így kapott 60 port végül hidraulikus alapanyaggal, még pedig cementtel keverjük össze. Ily módon elérjük, hogy a bitumennek a mészben való eloszlása nem azon alapszik, hogy a bitumenrészecskék a póru- 65 sokba abszorbeáltainak, hanem a mészrészecskéknek a bitumennel való lehető legbensőbb elkeveredésével történik. Ezeket az abszorbeált bitumenrészecskéket azután cement hozzáadásával (mechani- 70 kailag) keverjük tovább, ami a cement hidraulikus tulajdonságait csak jelentéktelen mértékben befolyásolja, a bitumen azonban közvetlenül a cementrészecskék közé ágyazódik. 75 Ezzel az eljárással oly poralakú, hidraulikus hatású kötőszert állítunk elő, amely habarccsá, betonná, vagy útépítés