110223. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző lakat
Megjelent 1934. évi juliúá hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110223. SZÁM. — XVlII/d. OSZTÁLY. Ellenőrző lakat. Bréh Árpád oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 6-ika. A találmány ellenőrző lakat, különösen tejeskannák fedelének elzárására és célja az, hogy a lehető legegyszerűbb zárszerkezet mellett a lakat nyitását illetéktele-5 neknek lehetelenné tegyük, illetve az erőszakos nyitás szembeötlően érzékeltessék. A találmányszerinti lakat megszerkeszthető ugyanis úgy is, hogy tokja teljesen záít és ennélfogva a benne elhelyezett re-10 teszelő szerv kívülről mechanikai xiton nem befolyásolható, azaz kulccsal vagy szerszámmal hozzá nem férhető, hanem kioldásához oly erős elektromágnesre van szükség, amely permanens mágnessel j5 nem helyettesíthető. Szerkeszthető azonisan a találmány szerinti lakat olyképen is, hogy reteszelő szerve csak egy fémpecsétnek (plombának) különleges kiképzésű kulccsal való áttörése után hozható a nyi-20 tásnak megfelelő helyzetbe. Az itt említett két kiviteli alak szerkezetileg teljesen azonos, a különbség csupán annyi, hogy a második esetben a lakattokon fémlemezből való pecséttel elzár-25 ható hasíték van, melyen keresztül a kulcs bedugható. A találmány szerinti ellenőrző lakat példaképeni kiviteli alakját a mellékelt rajz tűnteti fel, melyen az 30 1. ábra a lakat hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra metsző síkjára merőleges hosszmetszet, melynél a tejeskannán való elhelyezés is fel van tüntetve. A 3. ábra a lakattoknak a fémpecsét felvé-35 telére alkalmas részét nagyobb léptékben metszetben mutatja, míg a 4. ábra a nyitókulcs nézete. A minden oldalról zárt (1) lakattokon csak egy (6) kivágás vagy hasíték van, 40 amelyen keresztül a tejeskanna lezárandó, szokásos (8) kengyelét (4) gyűrűvel körülvevő lakatnyelv ékalakú (5) feje betolható. Az (1 lakattok mellső falából bemélyített (2) rész az acéllemezből készült (3) rugót középállásban (1. ábra) 45 tartja. E (3) lemezrugó behajlított (7) végei, ha a szokásos (9) fül furatán átdugott lakatnyelv (5) fejét a (6) kivágáson keresztül a lakattokba toltuk, az (5) fej mögötti bevágásba csappannak, mikor is a 50 lakatnyelv visszahúzását az (1) lakattok felső falához szorított (7) rugóvégek nyíró szilárdsága akadályozza meg. A tulajdonképeni reteszelő szerv tehát a lakattokban elhelyezett, egyetlen (3) lemezrugóból áll, 55 amelynek nyitó helyzetbe való hozatala — tekintettel arra, hogy az (1) lakattok teljesen zárt —, akként történik, hogy az elektromágnes (10) saruit az (1) lakattok oldalfalára helyezzük. Az (1) tok anti- 60 magnetikus anyagból, pl. sárgarézből készül és így a mágneses erővonalak azon áthatolva, a (3) acél-lemezrugón keresztül záródnak, mikor is a (10) saruk a (3) rugó szárait maguk felé húzva, a rugót mint 65 reteszelő szervet nyitják és a lakatnyelv (5) feje a lakattokból kihúzható. A lakatnak mint mágnestérnek ellenállását és a rugóerőt célszerűen akként választjuk meg, hogy a (3) rugót perma- 70 nens mágnessel ne lehessen szétnyitni. A lakatnyelv ékalakú (5) feje helyett, mely mögött a (7) rugóvégek becsappannak, alkalmazhatunk a nyelven egy vagy több kivágást, amelybe, illetve amelyekbe 75 a szabad rugóvégek vagy az ezeken alkalmazott reteszelő szervek, mint pl. orrok, nyúlványok, kampók, stb. behatolnak. Ha a nyitást nem elektromágnessel, hanem mechanikai úton valamely szerszám- 80
