110219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brikettek előállítására

kúpos csavar a nyersanyagot a (B) kam­rába táplálja ós ott összesajtolja. A (B) kamrának hosszirányban terjedő, ritkán elrendezett (18) bordái vannak, amelyek 5 az összesajtolt anyagot a (B) sajtolótér­ben a forgó mozgás ellen megtartják. A (B) sajtolókamra elülső végét a kör­alakú csavarmenet, illetve spirális-menet formájú (19) sajtolófej zárja cl, amelyen 10 sugárirányú (20) rés van kialakítva (2. ábra). E rés hátulsó végén éles (21) vágóéi van, az elülső végén pedig a sajtolófejnek (22) bütyökfelülete, vagy spirális felülete van. A sajtolófejet a táplálócsavarral a (23) orsó köti mereven össze, úgyhogy a fej a táplálócsavarral és az orsóval együtt forog. A sajtolófej forgásakor a (21) vágóéi folytonos szalagot szel az összesajtolt 20 nyersanyagból való helytálló masszából a (B) kamrában és a sajtolófej forgó moz­gása. a folytonos szalagot a (20) résen át a sajtolófej elé továbbítja, úgyhogy a sza­lag a (C) kamrába spirális rétegben, vagy 25 rétegekben nyomul be. Ezek a spirális rétegek a (C) sajtoló­kamrában szilárd hengeres (E, F) rúddá sajtolódnak össze a (24) szerszám engedé­keny ellenállása ellenében, amely szer-30 szám a kitolt (G) brikettnek fekszik neki, amelynek közvetítésével az engedékeny ellenállás ereje az (P) rúdra vivődik át és így a brikettformázáskor hat. A (24) szer­szám a hidraulikus (27) hengerben ide-55 oda mozgó (26) dugattyú (25) dugattyú­rúdjának a végére van erősítve. A (28) és (29) csövek folyadékot táplálnak a hen­gerbe a dugattyú ellentétes oldalaira és a (24) szerszám az 1. ábrán jobbfelé tartó 40 ongedékeny lökete folyamán kisebb sebes­séggel mozog, mint az (E, F) rúd és a (G) brikett. Ilykép a (24) szerszám engedékeny ellenállást nyújt a (19) sajtolófej össze­nyomásával szemben és ez az ellenállás 45 változtatható a folyadék nyomásának vál­toztatásával a (26) dugattyfi jobboldalán, a (G) brikett összenyomási sűrűségének vál­toztatása céljából. Az (A) és (B) kamrában, de a (C) kam-50 rában is, az összesajtolt massza belső súr­lódása folytán belső meleg keletkezik a masszában és a rúdban, a (3) toldatban levő (C) sajtolóter falán keletkező súrló­dás folytán pedig meleg adódik át a rúd 55 külső felületére is. A belső meleg a nyers­anyag, valamint a szilárd hengeres rúddá sajtolt spirális rétegek alapos inegkötésé­• k egyik tényezője. A meleg a rúd felü­letén és a súrlódás a (C) kamra falfelüle­tén keményítik és fényesítik a rúd felüle- 60 tét. Ennek eredményekép a brikettnek a keményített és fényesített felülete teje­sen sima, ami védelmet nyújt a nedvesség­felvétel ellen. A rúdnak a (D) formába való betolása 65 után a (G) brikettet a formatartó követ­kező elforduló mozgása a rúdról levá­lasztja és a formájában levő brikett, miután az ide-oda mozgó (24) szerszám és a vele egyvonalba eső rúd közül kiszaba- 70 dul, a tartó egy-egy oldalán levő két, (30) és (31) oldallemezbe ütközik, amelyek a brikettet a (D) formáéval azonos szintben levágják. A brikett végei súrlódnak, il­letve csúsznak ezeken a lemezeken és a le- 75 mezek megakadályozzák a brikett terjesz­kedését mindaddig, amíg az meleg. A brikett, a formájából való kilökése, il­letve kitolása előtt a formatartóval együtt egy teljes körülfordulást végez és ezen 80 útja. alatt a (10) víztéren át keringő víz hűti, a melegnek a brikettől ós a formától való elvezetése céljából. Amidőn a lehűlt brikett ismét eléri az ide-oda lengő (24) szerszámmal és az (F) 85 rúddal egy vonalban fekvő helyzetét, akkor ez a két elem közrefogja és a rúd sajtolása és jobbirányú mozgása közben a (24) szer­szám engedékeny ellenállása ellenében ki­tolódik a formájából, úgyhogy a brikett a 90 formájából kiesik. Ha a (2) garatból a táplálócsavarhoz táplált és az ismertetett két összenyomás­nak alávetett porított nyersanyag gyan­tás, vagy nedvességet tartalmaz növényi 95 nedvek alakjában, akkor a felmelegedő nedvesség kötőanyagként hat az összesaj­tolt rúdban, illetve magban és a brikett­ben, a spirális rétegek egymás mellett levő felületeinek szilárd megkötésére úgy, 100 amint azok a szilárd hengeres rúdban, il­letve magban egymásmellé ,,fektetve'' a brikettet képezik. Akár tartalmaz a rost nedvességet, akár viszonylag száraz, a rost egymást követő 105 összesajtolásai alatt a súrlódás révén ke­letkezett meleg az egész masszának szi­lárd, egynemű masszává való „összeolva­dását" eredményezi. A brikett szilárdsá­gát, illetve sűrűségét a csavaros tápláló, 110 a sajtolófej és az engedékeny szerszám kö­zötti összenyomás mértéke határozza meg. A (24) szerszám engedékeny ellenállása és ennek következtében a rostok összenyo­mása változtatható a különféle fajtájú ros- 115 toknak megfelelően, amelyekben ugyanis

Next

/
Thumbnails
Contents