110187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektronsugár segélyével való hangfeljegyzésre
miáltal különleges optikai berendezések a hangfeljegyzésnél mellőzhetőkké válnak. Oxidfelületű izzószál helyett katódaként wolframszál is alkalmazható, meiy 5 esetben, nehogy a wolframszál világító hatása a filmre jusson, a Avolframszálból kibocsátott elektronsugár eltolandó s ily módon a wolframszál fénye a fluoreszcenciától ttól távol tartható. Megfelel oly 10 megoldás is, melynél a wolframszál által kibocsátott elektronsugár útjába fényelnyelő, az elektronokat azonban átbocsátó közeg, pl. egy molibdénlemez van iktatva. Ezen elrendezések mindegyike alkalmas 15 arra, hogy a wolframszál saját fénye a hangfeljegyzésnél ne érvényesülhessen. Minthogy megállapítottam, hogy az elektronemisszió szempontjából nem közömbös, hogy a katóda a (3) hengerkö-20 peny elülső (anóda felőli) végétől mily távol van, ez a rács gyanánt működő szerkezeti rész előnyösen a (9) elektronsugár irányában eltolható s ezen eltolás által a kibocsátott elektronok mennyisége sza-25 bályozható. Az eltolás létesítésére a 3. és 3a. ábrák szerint célszerűen a (17) vezetősínek valók, melyek közt a hengerköpeny elcsúsztatható. Minél nagyobb a (2) katóda s a (4) rácslemez, illetve a (3) hen-30 gerköpeny elülső vége közti távolság, annál nagyobb a kibocsátott elektronok száma. Az eltolás megfelelő berendezésekkel, pl. mágneses erőhatás segítségével, természetesen a lámpa burkolatán 35 kívüli művelettel végzendő. A lámpa közepes rácselőfesziiltségének megállapítása céljából először az az (ek) előfeszültség határozandó meg, melyen túl a fluoreszcenciafolt világossága tovább 40 már nem erősödik. Mint megállapíttatott, ez utóbbi érték a telítési áramnak megfelelő feszültség alatt van. Ezután (4. ábra) a karakterisztika azon pontjának (e0 ) fefszültsége állapítandó meg, mely-45 nél a karakterisztika alulról felfelé haladva az egyenes vonalú szakaszba átmegy s közepes előfeszültség gyanánt az (e„) és (ek) közti (em ) középérték választandó. Az alsó görbületi kezdőpontbeii 50 (e0 ) előfeszültség helyett azon (e ) rácselőfesziiltség is vehető, melynél a karakterisztika az abszcisszatengelybe megy át s azután az ezen érték és (ek ) közti (em l ) középérték választható közepes 55 rácselőfeszültség gyanánt, minthogy az így adódó (em l ) középérték is még a karakterisztika egyenes vonalú részére kerül. Bizonyos esetekben célszerű a lámpa falának uviolüvegből vagy kvarcból való 60 készítése, mivel ezen anyagok a sugárzást jobban átengedik s így nagyobb hangíró fényerősségek lesznek elérhetők. Ha a lámpa váltóárammal van üzemben tartva, úgy célszerű a katódának 65 bifiláris dróthurokként való kiképzése. Szabadalmi igények,: 1. Eljárás hangoknak elektronsugárral keltett fluoreszcenciafolt segítségével való feljegyzésére, jellemezve nem ke- 70 rek, hanem egyéb, a hangírást végző fénysáv irányában megnyúlt, pl. vonalas alakú fluoreszcenciafolt létesítésével. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogan a- 75 tosítására való hangíró lámpa, .jellemezve a lámpa rácsának és anódjának oly kölcsönös kiképzése és elrendezése által, hogy a rajtuk átlépő elektronsugár keresztmetszete megnyúlt, pl. 80 vonalas alakú. 3. A 2. igényben védett lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rács a katódát körülvevő, negatív előfeszültségű hengerköpeny. 85 4. A 2. igényben védett lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a. rács az elektronsugárra merőleges, előfeszültség alatt álló lemez, melyen a fluoreszcenciafolt alakjának megfelelő 90 nyílás van. 5. A 3. igényben védett lámpa kiviteli alakja, jellemezve további, az elektronsugárra merőlegesen álló s a rácshengerrel összefüggő vagy össze nem 95 függő rácslemezzel, melyen a fluoreszcenciafolt alakjának megfelelő nyílás van, fi. A 3—5. igények bármelyike által védett lámpa kiviteli alakja, azzal jelle- 100 mezve, hogy az anódán az elektronsugár irányában fekvő nyílás van. 7. A 4—5. igények bármelyike szerinti lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az anódán a rácslcmez nyílásá- 105 val egyező alakú s az elektronsugár irányában fekvő nyílás van. 8. A 6., illetve 7. igényekben védett lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az anódán és a rácslemezen lévő 110 nyíláson a fluoreszkáló rétegen képződő fluoreszkáló kép hosszirányához képest keresztirányban vannak elrendezve.
