110177. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló

— 3 — lik egymást, egymásba kapcsolódnak és az (lc) ütközőitányérok össze ütődései pillana­tában elreteszelik egymást (6. ábra). A tengelykapcsolót bármelyik kocsioldal 5 felől kézzel nyitjuk, illetve kapcsoljuk szét azzal, hogy a (8) kulcsemelőt az egyik kapcsolófelen megforgatjuk. Emellett a hozzátartozó (6) kikapcsolóbütyök is el­fordul és ennek (6a) vezérlőbütykei mind-10 két (5) reteisztolókát visszanyomják, azaz a reteszvillák közötti szabad (0) terekből kiszorítják. Az egyszer kilendített (8) kulcs­emelőt a mozgó (10) bütyök biztosítja a kikapcsolt állapotban, úgy, hogy önsúlya 15 következtében leesik és az ellenkapcsoló (2) vezetőtölcsére felső falazatának (2b) szélére támaszkodik, úgy, hogy mindkét kapcsolófej á kikapcsolt állapotban mind­addig megmarad, ameddig egymást még 20 érintik (6. ábra, baloldali kapcsolófél). A (6) 'kulcsbütyök teljes kikapcsolólö­ketö akkora, hogy az (5) retesztolóika tel­jesein visszahúzott állapotában ennek (5a) nyelve es a másik kapcsolófél (4) rete-25 szénc'k belső széle, valamint az (5d) fej­rész és a hozzátartozó retesz külső széle között kellő légközölk keletkeznek. A kocsiknak egymástól való eltávolodá­sánál a (8) kulcsemelő működtetésével ki-30 kapcsolt kapcsolófelek könnyen kapcso­lódnak szét, mivel az (5) retesztolókák a (4) főre teszek körzetéből eltávolodtak és ezeket már nem tartják fogva, miáltal a reteszek az ékhorgonyok ékalakú (3a) ki-35 metszéseiből akadálytalanul kiléphetnek, mert a kikapcsolásnál, azaz az (5) retesz­tolóka hátrálása közben az (5c) rugópec­;kek (5d) fejrészei a főreteszek (4a) kimet­széseiből is kiléptek. 40 Ezzel egyidejűleg a, (8) kulcsemelő, mellyel a (2b) oldalszél az ellenkapcsoló (2) vezetőtölcséreinek lehúzása után ellen­állást már nem helyez szembe, kiszaba­dul és az (5d) fejrész és a (4) retesz 45 külső széle közötti fentemlített légköz se­gítségével részben kioldott (7) rugónak a (6) vezérlőbütyökre gyakorolt nyomóhatása alatt megelőző helyzetébe ugrik vissza. Az (5d) fejrészek emellett az (1) retesztokok-50 bői kinyúló (4) reteszek oldalfelületeire, fekszenek és a (4a) reteszkimetszésdkbe való újbóli beugrásra készek, mihelyt a reteszek újbóli kapcsolásnál előző reteszelő helyzetüket elfoglalták; miután az (5d) fej-55 részek a (4a) reteszkimetszésekbe ugrot­tak, a főreteszek ismét kapcsolódnak. A kikapcsolás után mindkét kapcsoló­fél az 1. és 2. ábrán szemléltetett eredeti helyzetébe ésik vissza. ; Mindegyik kapcsolófél a leírt módon ön- 60 működőén all be a rákövetkező kapcsolási1 helyzetbe. Ha azt kívánjuk, hogy két kocsi az üt­közésnél ne kapcsolódjék, a (8) kulcs­emelőt a kilendített kikapcsolási helyzet- 55 ben rögzítjük, úgy, hogy a feszesre húzott (21) láncot az oldalütközőn vagy pedig a kocsi vázán megerősítjük. Ilyenkor a kap­csolófejek az ütközésnél ugyan helyesen kapcsolódnak, azonban a kiikapcsolt kap- 70 csolófél vagy mindkét kikapcsolt kapcso­lófélnek a kulcsemélő elforgatásával együttforgó (6) kulcsbütyke megakadá­lyozza, hogy az (5) retesztolóka a rete­szek villás végei közötti (0) terekbe lép- 75 hessen; á kocsik egymásról lepattannak vagy pedig látszólag kapcsolódnak, de tényleg nincsenek kapcsolva. Ha vasúti horogra függesztett önműködő kapcsolóféllel felszerelt járművet a jelen- 80 leg használatos lánccsavarkapcsolóval fel­szerelt járművel akarjuk kapcsolni, elég, ha a (18) kikapcsolókengyelt felemeljük, míg az önműködő kapcsolófelet áláfüggni hagyjuk. A vonóhorgon aláfüggő helyzet- §5 ben levő kapcsolófélnél a csavaros kap­csoló íülpántját a szokásos módon a horog szájnyílásába akaszthatjuk. Ha az aláfüggő kapcsolófelet kézzel fel­emeljük, a voinópánt (19a) bütykei a (18) 90 kikapcsoló kengyelt önműködően feleme­lik: a (18) kikapcsolókengyel visszaesése után a kapcsolófél pántja ismét a követ­kező kapcsolásra alkalmas helyzetben rög­zítődik. 95 A leírt kapcsoló további jellemző saját­sága abban van, hogy kapcsolófelek a vonattengelye irányában mért különböző széles reteszekkel kapcsolhatók, mint ezt az 5. ábra mutatja. Ennek az a feltétele, 100 hoigy az együttműködői főrészek mindkét kapcsolói élnél egyenlő magasak legyenek, hogy a (6) kullcsbütykök felé fordított re­teszszélek távolsága megmaradjon, azaz hogy a reteszt a hozzátartozó kocsiváz 105 irányában szélesítsük és hogy az ékhorgo­nyokban a ferde (3a) ékfelületeket e'lég nagyra válasszuk. A reteszek szélesítése hatásos mód a leírt kapcsoló elleniállóképességének foko- no zására, mivel ez a reteszszélességek négy­zetével növekszik. Emellett a retesztoko­kat is megfelelőiem méretezhetjük. Ily módon a vasút követelményeinek eleget tehetünk és a kapcsoló ellenállóké- 115 pességét a járművek fokozott horderejé­hez, illetőleg a vonatok fokozott húzóerejé­hez alkalmassá tehetjük, amikor is, mivel

Next

/
Thumbnails
Contents