110174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony vas vagy acél közvetlen előállítására

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. , MAGYARKIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110174. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás folyékony vas vagy acél közvetlen előállítására. „Sachtlefoen" Aktiengresellschaft für Bergfbau und Chemische Industrie cég-, Köln a/Rh. A bejelentés napja 1933. évi október hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 6-ika Gázalakú rcdukálószerckkel már gyártottak közvetlenül vasat. Ennél az eljárásnál elsősorban forgócsöves komeiicéket használtak, melyeken a redukálógáz az 5 érckeverékkel ellenáramban haladt át. Az eljáráshoz szükségelt melegmennyiséget vagy a redukáló gáz vitte a kemencébe, vagy külső fűtés esetén a kemencefal. Ezeknél az eljárásoknál rendszerint 10 csak vasszivacsig jutottak, mert a redukálandó anyagnak redukáló légkörben a vas öntési hőfokára való felhevítése körülményes és költséges. Erre való tekintettel rendszerint a redukált anyagot egy 15 külön kemencébe vitték át s ebben olvasztották meg, ha folyékony vasat vagyacélt akartak előállítani. Szilárd redukálószerekkel is állítottak már elő közvetlenül vasat. E célból pl. 20 ércből és redukálószerbő 1 képezett alakdarabokat szénréteggel vontak be s azután forgócsöves kemencében hevítették fel, melyben az alakdarabok a fűtőgázokkal szemben haladtak. Ilyenkor az alak-25 darabok magva fémmé redukálódott, miközben a külső szénkéreg meggátolta, hogy a fűtőgázok az alakdarab magvára oxidáló hatást fejtsenek ki. Ha vasötvözeteket, pl. ferrosziliciumot kellett előállí-30 tani, akkor már az alakdarabok létesítésekor keverték az érchez a megfelelő adalékot, pl. kovasavat vagy fémsziliciumot. Megkísérelték már azt is, hogy a redukált vasat az újbóli oxidáció ellen salak kópe-35 zésével védték meg. E célból a reakcióba hozandó anyagok agglomerálandó vagy ialakdarabokká formálandó keverékéhez megfelelő adalékokat, mint konyhasót vagy ammonkloridot, kovasavat fűrészporral, kátránnyal, szurokkal, melasszal, márgával, karbonátokkal, agyaggal, sitb. együttesen adagoltak. Az ilyen adalékokból üvegszerű salak képződött, melynek meg kellett volna gátolnia az oxidálóhatású gázoknak a redukált vassal való 45 érintkezését. Erre a salakképzésre természetesen nem volt előbb szükség, mint akkor, amikor a redukálószer hatása már nem volt elég a már redukált vasnak a reoxidátóstól való megvédésére. A redu- 50 kált érekeverék olvadáspontjáig való hevítésekor keletkező salak ilyen hatását természetesen azok az ismert eljárások is hasznosítják, melyeknél a vasredukciót a vasércből, szénből és ömlesztőanyagból 55. vaíló érckeveréknek forgócsöves kemencében végzett közvetlen fűtésével adagonként foganatosítják. Ez az eljárás hőgazdaságosság szempontjából lényegesen előnyösebb, mint a gázokkal való redukálás. 60 Ennél az eljárásnál nagy hátrány volt az, hogy a kemencebélést gyakran kellett megújítani. Ugyanez a hátrány merült fel akkor is, amikor az ércekből különleges eljárás útján létesített megolvasztott vas- 65 szilikátokat belémerített szilárd szénnel redukáltak. A találmány ezen hátrányok kiküszöbölésére irányul. A találmány szerint közvetlenül létesí- 70 tünk folyékony vasat vagy acélt vasércnek vagy más vastartalmú nyersanyagjmak szénnel végzett redukciójával, közvetlenül fűtött mozgó kemencében, különösen forgó esőkemencéiben. Az adag 75 szén- és kovasavtartalmát úgy szabjuk