110173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú anyagokból kénnek vagy kénhidrogénnek, vagy kén, kénhidrogén és kénessav elegyének termelésére

a kemence feíső zónájában menjen végbe, úgy, hogy a szulfidból elvont kén a kemencéből kilépő gázokban már teljesen vagy túlnyomórészt elemi kén alakjában legyen 5 jelen. Ennek a kénképző reakciónak magában a kemencében való végbemenetelét úgy támogathatjuk, hogy a kemence felső végében kontaktuskamrát képezünk ki, mely — ezt a reakciót gyorsító — ismert :0 kontaktusanyaggal van töltve. Ilyen kontaktuskamra alkalmazása esetén a nyers ércet ismeretes berendezésekkel a kemence köpenyfalán keresztül adagoljuk a kemencébe. 5 Az eljárást kénnek akár szulfidos ércekből, akár szulfátokból, pl. bárium-, kalcium-, magnéziumszulfátból való kitermelésére használhatjuk. Az utóbbi esetben célszerű az érchez a szulfáttartalomnak 0 megfelelő mennyiségű redukálószert keverni. Ha szilárd széntartadmú anyagokat keverünk a nyersanyaghoz, félkoksz, barnaszénkoksz és hasonló anyagok alkalma-5 zása előnyös, melyek vízgőzzel már aránylag alacsony hőmérséken szolgáltatnak vízgázt. Ámbár nem ütközik nehézségbe a kemencében táplált vízgőznek, fűtőgáz,nak és ] levegőnek mennyiségét úgy szabályozni, hogy kéntartalmú reakciótermék gyanánt kizárólag kénhidrogén keletkezzék, a legtöbb esetben ajánlatos már eleve annyi fölös levegőt vagy oxigént alkalmazni, ') hogy kénhidrogén és kénessav olyan elegye keletkezzék, amelyben e két gáz térfogatilag 2:1 arányban van jelen, amely elegy tehát járulékos anyag nélkül alakítható át elemi kénné. 1 Ha a kénhidrogénnek és kénessavnak kénné való átalakítását nem magában a kemencében végezzük, a kemencéből kilépő gázokat e célra használatos ismert külön készülékbe vezetjük. A kénmentesített gázokat ezután még a szénsavtól is megszabadítjuk, s az így tisztított gázt hidrogéntartalmának hasznosítása céljából a kemencébe visszavezethetjük. Lehet azonban más hidrogéntartalmú gázt, pl. vízgázt használni arra, hogy a kénhidrogén-képződéshez szükséges hidrogént vagy ennek egy részét szolgáltassa. A csatolt rajzon a találmány foganatosítására való forgókemencének egy példáját mutatjuk: 1. ábra a forgócsőkemence függélyes metszete, 2. ábra az 1. ábra II—H, szerinti metszet, a fúvókák nélkül, 3. ábra a csőnek III—III szerinti met- 60 szete, az előzőhöz képest kissé elfordított helyzetben, forgatók és fúvókák nélkül. Az (A) forgócsöves kemencébe az (E) csúszdán tápláljuk a nyersanyagot, mely a kemencén végighaladva, annak alsó vé- 65 gén a (K) kibocsátószerven át kéntelenítve lép ki. A fűtőanyagot vagy szilárd alakban már a nyersanyaghoz keverten táplálhatjuk a kemencébe, vagy pedig folyékony vagy gázalakban az (R2) csövező- -0 tékhen és (B) fúvókákon keresztül visszük a kemencébe; a kemence hossza és kerülete mentén több ilyen (B* fúvókát alkalmazhatunk. A szükséges égési levegőt az (R3) csövek és az (Ll) fúvókák, a vízgőzt pedig 75 az (Rl) csővezeték és a (D) fúvókák viszik a kemencébe. A kemencével együttforgó (Rl, R2, R3) csővezetékek és a helytálló, a fűtőgázokat, levegőt és vízgőzt a kemencéhez juttató vezetékek közötti kapcsolat 80 létesítésére az ismert szerkezetű (V) elosztófejet alkalmazzuk. A tulaj donképeni pörkölő levegőt csak a kemence alsó rr szélre vezetjük az (L2) fúvókákon át. A kemencén áthaladt gázok a (G) csatornán át 85 vezettetnek el. A feltüntetett példánál az érc felemelésére és a gáztéren keresztül való vissza,csurgatására a (W) lécek vagy vályúk valók; a kemence bélésében továbbá. (S) duzzasztógyűrűket képezhetünk 90 ki, melyek az anyagnak a kemencébe való előrehaladását szabályozzák. 1. példa: A példaképen feltüntetett, belső fűtésű, fúvókákkal felszerelt forgókemencébe 24 95 órára elosztva egyenletesen tápláltuk öszszesen 6 tonna piritet, 48% S és 50% Fe tartalommal. A forgókemencének az adagolónyílással szomszédos felső harmadából a kilépő reakciógázok 1100 kg ként tartal- L00 maztak elemi gőzállapotban. A részben kéntelenített érc 36—37% S-tart alommal lépett a forgókemence középső, ú. n. fűtőzónájába, ahol 700 és 900° közötti hőfokra hevíttetett. Ebben a zónában az ércet a ke- 105 mence alsó vége felé ellenáramban haladó vízgőz, továbbá az elégetett fűtőgázokból keletkezett vízgőz kénhidrogén-fellépés közben tovább kénteleníti. A kemencének ebben a részében a fűtésre való égőfuvó- UO kákon kívül további fúvókákat is alkalmaztunk, melyeken át levegőtől mentes redukálógázt vezetünk be oly célból, hogy .-.V^-.í-iJt^^