110168. lajstromszámú szabadalom • Emeltyű vasúti jelzők és váltók állítására és ezek függőségeinek átvitelére központi állítókészülékeknél

állítása létesíthető. Ezen kétkarú szerke­zetnél a jelen megoldás rögzítőpofái s az ezek tartására való (5) vezetőgyűrű hiány­zik, míg éppen ezen szervek alkalmazása 6 által a találmány szerint a fentebb emlí­tett műveletek egyetlen karral is elvé­gezhetők. Az emeltyűkarnak 1. ábrabeli ábrázolt helyzetében a lánckoronggal való összekapcsolása s ezzel együtt a felső ha-10 tárállásba való forgatása szolgálhat pl. a kétkarú emeltyű egyik karja által vég­zendő mozgatás kivitelére, míg ugyanezen karnak az alsó állásból üresen a felső ál­lásba való forgatása, ezen állásban a ko-15 ronggal való összekapcsolása s a korong­gal együtt való visszaforgatása által a két­karú emeltyű másik karja által végzendő mozgatás létesíthető. A találmány szerinti szerkezettel azon-20 ban éppúgy, mint az eddigi kétkarú emel­tyűkkel a központi készülék többi váltói­nak, ül. jelzőinek reteszelése és szabaddá tétele is elvégzendő. Ezen célra az eddigi kétkarú emeltyűknél mindegyik karhoz 25 tartozóan egy (11) szögemeltyű szerepel, melynek egyik karja a reteszelést végző vonalzókkal áll összeköttetésben, másik karja pedig az emeltyű forgástengelyéig meghosszabbítva a forgattyúkarra szerelt 30 (8) vonórúd (x) meghosszabbítása alá nyúlik, s ezen meghosszabbítással csuk­lósan össze van kötve. A kézicsappantyú leszorításai alkalmával a (8) vonórúd mozgása tehát azonnal átvivődik a (11) 35 szögemeltyűre, amely a vonalzószekrény­ben a szükséges reteszeléseket és kioldá­sokat egyidejűleg létesíti; a kétkarú emeltyűnél a kézicsappantyúnak ezenkí­vül egyéb funkciója nincs. 40 A találmány szerinti egykarú emeltyű­nél ezen emeltyűhöz tartozóan csak egyet­len (11) szögemeltyűn van (1. külön a 10. ábrán), s így gondoskodni kell arról, hogy ezen egyetlen szögemeltyűvel az eddigi 45 két szögemeltyű által végzett vezérlések szintén létesíthetők legyenek. Ezen célra a szögemeltyűnek a (8) vonórúd (x) meg­hosszabbítása alá nyúló vége tárcsaszerű fejjé van kiképezve, melyben egy (16) 50 félköralakú horony van kivágva. Ezen horonyba az (x) meghosszabbítás (10) csapja nyúlik, úgyhogy az emelytyűkar üresen való elforgatásakor a (10) csap a (16) körvezetékben elmozoghat anélkül, 55 hogy ezáltal a (11) szögemeltyű ezen „kö­zépállás"-nak nevezhető állásból kimoz­dulni volna kénytelen. Az (x) meghosszab­bításnak ezenkívül egy másik (12) közép­ponti csapja is van, mely azonban nem kapcsolódik csuklósan a (11) szögemeltyű- 60 vei, sem pedig ennek egy belső vezetéké­ben nincs vezetve, hanem a szögemeltyű tárcsafejének szívalakú külső vezetékén támaszkodik, Az esetben, ha az emeltyű­kar az egyik, vagy másik forgásértelem 65 számára a lánckoronggal kapcsolódik s ehhez képest a (8) vonórúd a rajzolt nyíl irányában elmozog, a (10, 12) csap, illetve a (11) szögemeltyű tárcsafeje is kimozdul középponti állásából és pedig a szög- 70 emeltyű középállásához képest egyszer jobbra, másszor balra. Az ezután követ­kező elforgatásnál még a középállás ugyanazon oldalán még további relatív el­mozdulások jönnek létre, mely alkalmak- 75 kor a (10, 12) csapok előre meghatározott kényszerpályákon mozognak. A lényeg az, hogy a szögemeltyűnek a középálláshoz képest bármelyik oldalirányban való el­mozdulása a forgattyúkar s a lánckerék 80 említett egyik-, vagy másik-féle kapcso­latának felel meg, s ezáltal a reteszelő vonalzók kétféle vezérléséhez szükséges mozgatások rendelkezésre állanak. A reteszelő vonalzók vezérlésének most 85 ismertetett lényegén kivül tehát a talál­mányi szerkezet a fentiek alapján főkép azzal jellemezhető, hogy a lánckorong s az emeltyűkar között nincs állandó merev kapcsolat, hanem ez az emeltyűkar két 90 határállásában a lánckorongba épített s az emeltyűkarról működtethető kapcsolóbe­rendezéssel a szükséghez képest aszerint létesítendő, amint az eddigi kétkarú emeltyű egyik, vagy másik emeltyűkar- 95 jának mozgatását kell helyettesíteni. A szóbanlévő kapcsolóberendezés, vala­mint a szögemeltyű az ismertetett funk­ciók elvégzése céljából természetesen más­kép is megoldhatók. ioo Mivel a (4) emeltyűkar be nem kap­csolt állapotában szabadon mozgatható felfelé, vagy lefelé, annak a jelzését, hogy az emeltyűkar bekapcsolva van-e, illetve, hogy állítás történt-e vagy sem, egy mu- 105 tató végezheti, mely jobbra, vagy balra kibillen, aszerint, hogy egy, vagy két jel­zőkar van-e állítva, úgyhogy ránézéskor azonnal tudomás szerezhető arról, hogy a jelző, vagy a váltó állíttatott-e és miként, no i Szabadalmi igények: 1. Egykarú emeltyű vasúti jelzők és vál­tók állítására és függőségek átvitelére központi állítókészülékeknél, jelle­mezve a mozgatólánc korongja s az 115 emeltyűkar között ez utóbbinak mind-

Next

/
Thumbnails
Contents