110148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumiáruk (fonalak, szála, tömlők) előállítására

— 2 — továbbtartó kezelésre van szükség, hogy a fonalat biztonságosan tovább kezelhessük hevítéssel való szárításnál esetleg fellépő hólyagképződés veszélye, vagy pedig 5 alakváltozás veszélye nélkül, amely mechanikai kezelésnek lehet következménye. Ezzel szemben viszont gyenge, enyhén ható koaguláló szerek nem adnak elég erős koagulált hártyát. 10 A találmány a 311.844. számú angol szabadalomban leírt és igényelt eljárás javítása, mellyel a fonalelőállítást meggyorsítjuk és folyamatosan huzamos ideig gyárthatunk anélkül, hogy az eljárás gon-15 dos figyelmet igényelne. A találmány szerint a gumi ós rokon anyagok vizes diszperzióiból készült fonalak, szálak és tömlők előállításakor, amikor vizes diszperziókat tetszés szerinti 20 keresztmetszetű olyan nyílásokon vagy szájcsöveken folyatunk keresztül, amelyek közvetlen érintkezésben állanak folyékony, víztelenítő és szilárdító közeggel, amely szilárdító hatását részben vagy egé-25 szen állandó ozmozisos, vízelvonó hatása révén fejt ki. Víztelenítő és szilárdító közeg gyanánt olyan erősen diszociálódó és hidrolizáló keveréket használunk, amely egy gyenge sav sójának oldatát tartal-30 niazza. Magát a gyenge savat olyan menynyiségben adagoljuk, hogy a köz PH értéke ne legyen kisebb, mint 5.0; ezenfelül a használandó vizes diszperziót ngy állítjuk be, hogy mihelyt érintkezésbe ke-35 rül a fentemlített gyengén savas víztelenítő és szilárdító közeggel, könnyen megszilárduljon, amit úgy érünk el, hogy a diszperzióhoz magukban véve hatástalan anyagokat adunk, amelyek csak az emlí-40 tett közeggel való érintkezéskor bomlanak fel olyan anyagokra, amelyek a vizes diszperzióban koagulációt idéznek elő. A találmány szerint folyékony, szilárdító ás víztelenítő közeg gyanánt puífer-45 oldatokat használunk. Ismeretes már (1. pl. Washburn J. cikkét az American Chern. Soc. 1908. évfolyam 30. kötete 360. lapján), hogy varrnak olyan savanyú oldatok, amelyek annak 50 ellenére, hogy hidrogénion koncentrációjuk alacsony, mégis alkalmasak arra, hogy aránylag nagymennyiségű lúgot semlegesítsenek. Ezek az oldatok rendszerint gyenge savak oldatai, erősen disszo-55 fiiált sóik jelenlétében. Ezeket az oldatokat, amelyeknek hidrogénion koncentrációja hidroxil- vagy hidrogemonok mérsékelt mennyiségének hozzáadása esetén alig változik, pufferoldatoknak nevezzük. Az is ismeretes, hogy az ilyen oldatok 6( hidrogénion koncentrációja hígításra csak kevéssé változik. Ilyképen könnyen készíthetünk sókból és savakból olyan oldatokat, amelyeknek határozott hidrogénion koncentrációt adunk. QE A magukban véve hatástalan anyagok példáiként, amelyeket a diszperziókhoz abból a célból adunk, hogy a fonal gyors megszilárdulását idézzük elő, a lonáhnik a savanyú víztelenítő és szilárdító fürdővel 7C való érintkezésekor, megemlítjük zsírsavaknak ammónium és etanolamin szappanai!, és a kolcfoniumoti Á'itlalában az e célra felhasználható anyagok gyenge savaknak gyenge bázisokkal képezett sói és könnyen 75 felbomlanak még gyengén savas koaguláló szer hatására is. Ily tulajdonságú anyagoknak az említett diszperziókba való keverése révén in si1u koaguláló szer keletkezik a diszperziókban, a víztelenítő és go szilárdító folyadékkal való kölcsönhatásuk folytián és így a fonálközép koagulációja meggyorsul. Ugy találtuk, hogy a találmány szerinti eljárásnak a következő előnyei vannak: 85 egy bizonyos megadott erő mellett a latex kiáramlása gyorsul; a hirtelen koaguláció elmaradása közvetlenül a nyílásnál, i 11. szájcsöveknél csökkenti e nyílások részleges vagy teljes eldugulásának vészé- 90 lyét s végül többféle fonálalakot kaphatunk egyféle kifolvatónyílás használata esetén, mintha hatásosabb koagulenssel dolgoznánk, úgy hogy a. koagulens oldat felszíne alatt változtatjuk a nyílás 95 szintjét. Oly koaguláló szer használatának, amelyeknek PH értéke 5.0-nél nagyobb még az az előnye, hogy a fonál porozussá válásának veszélye, amely savak hatására JOO felbomló anyagok, mint pl. szulfidok és karbonátok gázképződéssel járó felbomlása folytán előáll, nagy mértékben csökkon. Gumidiszperziók alatt gumi, gutta- 105 perelni, balata és más hasonló a természetben előforduló növényi gyanták, vagy rnesl erségcsen készített gyanták diszperziói értendők. ' A mesterséges diszperziók lehetnek no koagulált, vulkanizált és szintéti kus gumi, gumihulladék és regenerált gumi diszperziói is. Mindezek a diszperziók tetszés szerint tartalmazhatnak töltő- és vulkanizáló 115 anyagokat és töményítve is lehetnek. A 106.783. sz. magyar és 219.635. sz. angol szabadalmak szerint készült konccn•t