110146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányos anyaggal előnyösen bitumennel átitatott formatestek előállítására és fektetésére

3leg,jelent 1UÍJ4. évi június lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Jf81Íll| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110146. SZÁM. — VIH/i. OSZTÁLY. Eljárás kátrányos anyaggal előnyösen bitumennel átitatott formatestek előállítására és fektetésére. Kardos Iván építész Budapest. Pótszabadalom a 106768. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi augusztus hó 27-ike. A 106768. sz. törzsszabadalmam olyan el­járást véd, melynek segélyével ásványi anyagok őrleményéből kátrányos anyag­gal, előnyösen bitumennel átitatott, az ed-5 digi rideg formatestekkel ellentétben ru­galmas és egyben szívós formatesteket le­het előállítani. Az itt ismertetett találmány a törzssza­badalmam szerinti eljárás további előnyös 10 foganatosításaira vonatkozik. Ez a találmány annak a meglepő tény­nek a felismerésén alapszik, hogy a törzs­szabadalmam szerint előállított rugalmas és egyben szívós alaktestek őrleménye, 15 esetleges soványítás után, újból összesaj­tolva, ismét rugalmas és szívós testeket ad. A sajtolt, átitatott formatestek megőr­lése útján kapott liszt újbóli összesajtolása gyakorlati szempontból rendkívül fontoa 20 eredményekre vezet. A nyers sajtolt testek itatása ugyanis aránylag nagymennyi­ségű kátrányos telítőanyagot igényel, úgy hogy az így kapott formatestek bizonyos célokra esetleg túlságosan drágák. Ha te-25 hát az ilyen sajtolt testek őrleményét nem itatott anyag, pl. kovaföld, horzsadara (perlit), kvarchomok hozzáadagolása által való soványítás útján újból fromatesttó sajtoljuk, rugalmasságánál és szívósságá-30 nál fogva szilárdsági szempontból tökéle­tesen megfelelő, egyben azonban jóval ol­csóbb formatesteket kapunk. Ilymódon előállíthatók pl. útburkolati lemezek, fa­lak burkolására való lemezek, tetőfedő-35 lemezek stb. Az őrlemény újbóli sajtolása azt az előnyt is adja, hogy ilymódon rugalmas és egyben szívós olyan telített alakteste­ket állíthatunk elő, melyek, mint pl. tető­fedőlemezek, rendkívüli aránylagos vé- 40 konyságuk, pl. csak 4—5 mm-nyi vastag­sági méretük folytán a törzsszabadalom szerint előállíthatók nem volnának, mert az ily mérettel elkészített igen kis nyomó­szilárdságú sajtolt test gyártás közben sé- 45 rüiés nélkül könnyen kezelhető nem volna. Az őrlemény tijbóli sajtolása lehetővé te­szi továbbá aránylag igen nagytömegű te­lített íormatestek, pl. csövek, esatornaát­ereszek stb. gazdaságos előállítását is, rne- 50 lyek éppen nagy tömegüknél fogva telítő kazánban és ezt megelőzően egyébként nem volnának könnyen kezelhetők, újra­•sajtolás esetén ugyanis úgy járhatunk el, hogy téglaalakú sajtolt testeket telítünk 55 és ezeket megőrölve azután tetszőleges más alakra sajtoljuk. Az újrasajtolás nyo­mása előnj^ösen nagy és pl. 400 atmoszfé­rát is kitehet. Az iijrasajtolással kapott útburkolati 60 lemezeket előnyösen bitumennel itatott ás­ványi liszből való ágyra fektetjük, mely liszt célszerűen ugyanazon formatestek őr­leménye, amelyekből, esetleges soványítás után, újrasajtolással a burkolati lemeze- 65 ket kaptuk. Ilymódon pl. a járdáknál szo­kásos betonlemezeknél sokszorosan olcsóbb és teljesen homogén felületi réteggé össze­álló burkolatot kapunk, mely járművek­hez való utak felületi burkolására is kivá- 70 lóan alkalmas. Ott, ahol a burkolati lemezek hőszigetelő volta fontos, telítésnek kovaföldből, mint alapanyagból, sajtolt formatesteket ve­tünk alá, illetve a telített alaktestek őrle- 75 ményét kovaföíddel soványítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents