110124. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egymáshoz kapcsolt erőműveknél a kapcsolási helyre az egyes erőművek szolgátatta részteljesítményeknek önműködő távszabályozására

Meg-jelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110124. SZÁM. — "Vll/g. OSZTÁLY. Berendezés egymáshoz kapcsolt erőműveknél a kapcsolási helyre az egyes erőművek szolgáltatta részteljesítményeknek önműködő távszabályozására. Österreichische Brown Boveri Werke A.-G. Wien. A bejelentés napja 1931. évi március hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi május hó 10-ike. A találmány berendezés egymáshoz kapcsolt erőműveknél, a kapcsolási helyre az egyes erőművek szolgáltatta részteljesítményeknek önműködő távsza-5 bályozására. Ha két erőművet, mely lényegében áramfejlesztőtelepből és fogyasztóimlózatból áll, a hálózat valamely pontján összekapcsolunk, úgy rendszerint előre kívánjuk megállapítani, 10 hogy a két hálózat kapcsolási helyére mennyi energiát szolgáltasson az egyik áramfejlesztőtelep és mennyit a másik. Az eddigi ilyen célú távszabályozóberendezéseknél, ha a két erőmű közötti 15 kapcsolási helyen az átvitt összteljesítményben hirtelen többlet lépett fel, az önműködő szabályozóberendezés működésbe jött, és az egyik vagy másik erőmű turbinaszabályozóját annyi időre állította 20 át, míg az átvitt teljesítménytöbblet újból eltűnt. A távszabályozónak ezen ismert kivitelénél különösen akkor lépnek fel nehézségek, ha az egymáshoz kapcsolt hálózatok összteljesítménye a fentemlí-25 tett állandóan tartandó vagy tetszés szerint változtatandó részteljesí'tményekhez képest túl nagy. Gyakran kívánatos, hogy két erőműből a két hálózat bizonyos kapcsolási helyére szolgáltatott 30 részteljesítményeket állandó nagyságban tartsunk, anélkül, hogy ezzel e kSt erőművel kapcsolt más hálózatot befolyásolnánk. Ez azóöban rendszerint nehézségekbe ütközik, melyeknek oka abban rej-85 lik, hogy az egyik erőmű adott teljesítményében beállott változás ez erőmű, valamint az összes hozzákapcsolt erőművek frequeneiájábán is változást idéz elő. Lehetetlen ugyanis egyes, astatikus iordulatszámszabályozóval bíró, tehát absolut 40 állandó íre<iuenciájú erőművek kczott oárhuzamos üzemet fenntartani. Az egyes szabályozóműveleteknél beálló írequenziaváltozásoknak ugyanis az a következménye, hogy nem csak a szabá- 45 lyoiíandó í észteljesítmény változik meg, hanem utóbbi az egész hálózat teljesítményét is megváltoztatja, ami a frequencia minden emelésénél a hálózatra kapcsolt összes motorok átmeneti meggyorsítását 50 igényli és az egyensúlyállapot elérése után. a nagyobb fordulatszámnak megfelelően, nagyobb teljesítményt vesz fel. Ha kettőnél több erőmű van egymáshoz kapcsolva, úgy az egyik erőműben tör- 55 ténő minden szabályozás az összes többi erőmű közötti részteljesítmény eltolódását idézi elő, míg a szabályozás célja tulajdonképen csak két erőmű közötti részteljesítmény változtatása. A szabályozóké- 60 szülékre nézve azonban ez azt jelenti, hogy ezeknél a gépek teljesítményét nemcsak ezen nagyságban, hanem esetről-esetre változó nagysággal kell megváltoztatni, miután éppen a szabályozott részteljesít- 65 mény változásával a mindenkor jelenlévő többi hálózati terhelés kényszerösszeköttetésben áll. A legtöbb esetben a szabályozandó részteljesítaiény a teljes hálózati megterhelésnek csak tört része, úgy 70 hogy a hálózatnak e részteljesítmény szabályozásával együtt járó szabályozása gyakran többet tesz ki, mint a szabályozandó részteljesítmény. Az a tény,