110069. lajstromszámú szabadalom • Forgó robbanó motort

— 3 — (80) szegmens útján ós a külső (18) szárnytesttel szilárdan vannak összekötve. A (3) fogaskerék tengelyekkel párhuzamosan és hozzájuk képest excentrikusan a (2) 5 fogaskerekeken egy-egy (4) forgattyúcsap van rögzítve. A belső (20) szárnytesttel összekötött (12) tengely, a (8) középvonalára merőleges két (5) emeltyűt hordja, amelyek egy-egy (6) csappal vannak el-0 látva, amelyek a (8) tengellyel párhuzamosak. Két további (7) csatlórúd egyik végén a (6) csappal, másik végén a (4) csappal van csuklósan összekötve. Az (1) fogaskoszorú és (2) fogaskerekek közti át-5 tételi viszony egyenlő a (18) és (20) szárnytestek szárnyszámával. Ha már most az elégési terek egyikében gázrobbanást idézünk elő, úgy a (18) külső szárnytest a szárnyra gyakorolt erő 0 következtében (8) tengelye körül forgásba jön. Ekkor a (3) csapok ugyanazon (8) tengely körül forognak és a (3) csapokra foroghatóan ágyazott (2) fogaskerekek az 5 (1) fogkoszorú mentén legördülnek, aminek folytán ezek is a (3) csapok körül forgásba jönnek. Minthogy a (12) tengely a (2) fogaskerekekkel az (5) és (7) emelőkar útján összeköttetésben van, a (3) csap-0 nak (8) tengely körüli forgása következtében a (12) tengely és a vele szilárdan összekötött (20) belső szárnytest ugyancsak (8) tengelye körüli forgásba jön és pedig ugyanazon értelemben, mint a külső 5 (18) szárnytest. Azonban a (4) csapoknak a (3) csapokhoz képest való excentrikus helyzete folytán a belső (20) szárnytest forgássebessége nem minden pillanatban azonos a külső (18) szárnytest sebességé-0 vei. Ellenkezőleg a (4) csapnak a (3) csaphoz és a (8) tengelyhez való viszonylagos helyzete szerint belső (20) szárnytest forgása gyorsabb vagy lassúbb lesz. És pedig a forgássebesség a külső szárnytest-5 hez viszonyítva akkor a legnagyobb, ha a (4) csap a (8) tengely és a (3) csap öszszekötő vonalán és e két elem között van, a viszonylagos forgássebesség afkkor a legkisebb, amikor a (4) csapok ez összekötő 0 vonal kifelé való meghosszabbításán vannak. A belső (20) szárnytest forgássebessége a külső (18) szárnytesthez való viszonylagos forgás egy sinusodiális változáson megy át, melynek játéka a (2) fogas-5 kerekek (3) csapja körüli minden teljes fordulat után ismétlődik. Minthogy pedig a (18) külső szárnytest (11) lendkerékkel kényszermozgású kapcsolatban van és ezenkívül (13) tengelye révén a hajtandó tárggyal is kapcsolva van, tömege jelen- 60 tősen nagyobb a belső (20) szárnytest tömegénél. Ebből következik, hogy a külső (18) szárnytest abszolút forgássebessége gyakorlatilag állandó marad és hogy a hajtómű által megszabott a külső és belső 65-szárnytesteik közötti sebességkülönbség akként hat, hogy a belső (20) szárnytest célszerűen nemcsak viszonylagos, hanem abszolút sebességváltozást is nyer. Mivelhogy azonban célszerű módon a (4) csa- 70 póknak a (3) csapokhoz való excentricitását kisebbre választjuk, mint a (2) fogaskerekek osztási körének sugara, a belső (20) szárnytest abszolút forgássebessége a (2) fogaskerekek egy fordulata 75. alatt sohasem sülyed egészen nullára. Az 5., 6., 7., 8. ábrákban a (18) és (20) szárnytesteknek, valamint (25, 26, 27, 28) és (29, 30, 31, 32) szárnyainak viszonylagos állásai vázlatosan vannak szemlél- 80 tetve. A (32) és (25), illetve (30) és (27) szárnyak közötti égési tér (5. ábra) a legkisebb, mely adott viszonyok mellett keletkezhet. Ha ebben zárt be- és kibocsátó 85 szelepek mellett komprimált gáz van, akkor robbanás bekövetkezhet és a (18) szárnytest forgásba jön. 45°-os forgás után a 6. ábra szerinti állást érjük el, vagyis a (32) és (25) illetve a (30) és (27) szár- 90. nyak között a lehetőség szerint legnagyobb tér képződött. A 7. ábra szerinti álláshoz való átmenet alatt ezen terek ismét kisebbednek és a kibocsátó szelepek nyitottak. A 7. ábra szerint állásukban 95 záródnak, ezzel szemben nyílnak a bebocsátó szelepek, melyek a 7. ábrából a 8. ábrába való átmenet alatt új gázt bocsátanak be. Azután következik az átmenet oly állásba, mely az 5. ábra szerinti állás- 100 sal azonos és ezen átmenet közben a gáz komprimálódik. A körfolyamat befejeződött és azután megismétlődik. A (32) és (25), illetve a (30) és (27) szárnyak közötti égési terekre vonatkozó elgondolás 105 más égési terekre is vonatkozik. Ennélfogva oly robbanó motor, amelynek két szárnyteste négy-négy szárnnyal van, úgy viselkedik, mint egy négyütemű, kétszer négyhengeres motor. no Az előzőkből következik, hogy amidőn egy meghatározott égési térben robbanás megy végbe, e térnek egy második diametriálisian szemközt fekvő tér felel meg, amelyben ugyancsak robbanás megy 115 végbe. Mindkét térnek tehát egyidejűleg