110068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd desztillálható széntartalmú anyagok átalakítására értékes folyékony szénhidrogéntermékekké, különösen benzinekké

. Megjelent 1934. évi junins hó 1-én. . MAGYAR KIRÁLYI IHi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110068. SZÁM. — IVh/1. (H/a.) OSZTÁLY. Eljárás szilárd desztillálható széntartalmú anyagok átalakítására értékes folyékony szénhidrogéntermékekké, különösen benzinekké. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég" Frankfurt a/M.-ban. A bejelentés napja 1932. évi június hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi junius hó 25-ike. A találmány eljárás szilárd, desztillálható széntartalmú vegyületeknek átalakítására értékes folyékony szénhidrogénekké, különösen benzinekké. 5 Ajánlották már szilárd, desztillálható széntartalmú anyagok kezelését hidrogénnel nyomás alatt és magasabb hőmérsékleten, töbh fokozatban. Ismeretes továbbá, hogy a szilárd széntartalmú anyagok de-10 struktív hidrogénezésónél keletkező, bizonyos forráspontsorozatba tartozó anyagok gőzállapotban katalitos hatású anyagok, nevezetesen a periodusos rendszer 2—8. csoportjaiba tartozó fémek, előnyösen cink, 15 magnézium, wolfram, molibdén, vanádium, kobalt, vagy e fémek vegyületei segítségével alacsonyabb forráspontú szénhidrogénekké alakíthatók át. Azt találtuk azonban, hogy azok a gőzalakú termékek, me-20 lyeket az eddig alkalmazott eljárással kaptak, néha olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a katalizátorra lerakódnak és annak aktivitását megbénítják. A találmány javított eljárás, mellyel a 25 szilárd, desztillálható széntartalmú anyagok messzemenő mértékben átalakíthatók értékes folyékony szénhidrogénekké, különösen benzinekké és amely abból áll, hogy a kiindulási anyagokat esetleg paszta-30 alakban, nyomás, célszerűen 50 atm. feletti nyomás alatt destruktív hidrogénezésnek vetjük alá és azután a keletkező termékeket — célszerűen a kielégítő mértékben átalakult termékek eltávolítása 85 után —• folyékony fázisban egy második destruktív hidrogénezésnek vetjük alá, és pedig a reakciókamrában levő széntartalmú anyag mennyiségére számított kevesebb szabad hidrogénnel, mint az első fokozatban. 40 A továbbiakban a rekaciótérben lévő széntartalmú anyagok mennyiségéhez viszonyított szabad hidrogén mennyiségét a széntartalmú anyag kilogrammjára hidrogén-köbméterekben adjuk meg és a követ- 45 kezőkben mindenütt, ahol hidrogéntérfogatok szerepelnek, ezek normális hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett mért térfogatokat jelentenek. Azzal a megállapítással. hogy az eljárás során a második 50 fokozatban kevesebb hidrogént alkalmazunk, mint az elsőben, azt kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy a második fokozatban bekövetkező hidrogénmennyiség-osökkenés nagyobb, mint az a csökkenés, amely az 55 első fokozatban bekövetkező egyszeri hidrogénfogyasztásnak tulajdonítható és ez. az utóbbi csökkenés nem esik a találmány értelmében vett csökkenés fogalma alá. Az eljárás első fokozatában előnyös te- 60 kintélyes hidrogénfelesleget alkalmazni, pl. a szilárd, desztillálható széntartalmú, anyag minden kilogrammjára 4—20 m3

-t. Az alkalmas hőmérsékletek 250 és (500 C° között, előnyösen 400 és 600 C° között fek- 65 szenek. Ha azt akarjuk, hogy az ebben a fokozatban képződő folyósított termékek főként nehéz olajokból álljanak, mikor is kötőanyaggal vagy enélkül dolgozhatunk, úgy előnyös alacsony hőmérsékleten, pl. 70 450 C°-on dolgozni és egyúttal óránként a reakciótér-kapacitás minden literére 0.5 kg-nál több szilárd széntartalmú anyagot, pl. szenet adagolni. Az első reakciófokozat-