110054. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gázreakciók megvalósítására

Megjelent 1934. évi május hó 187-én. MAGYAR KIRÁLYI J^gí|g| SZABADAMI BI8ÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110054. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Szerkezet gázreakciók megvalósítására. Ruhrchemie Aktieiigesellschaft cég- Oberhauseii-Holtén (Németország). Pótszabadalom a 108772. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi január hó 24ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi február hó 13-ika. A törzsszabadalomban ismertetett, gáz­reakciók -kivitelére való szerkezet további kiképzésénél célszerűnek bizonyult a ki­lépő gázokat több fokozatban hűteni. 5 Emellett az első fokozatban a gázokat csak annyira hűtjük, pl. úgy hogy mellet­tük levegőt vezetünk el vagy akár egy­szerű kisugárzással, hogy a gázok hő­mérséklete még a bennük a cserebomlás-10 ból visszamaradó és kondenzálódásfra haj­lamos vegyületek harmatpomtja felett maradjon, mire a gázokat e hőmérséklet elérése után gáztömítő kapcsolatok, pl. ösz­szecsiszolt részek vagy tömítőszelencék fel-15 használásával oly gázgyiijtőtérben gyűjt­jük össze, melynek átmérője a csőátmérő­nél nagyobb. A gázgyüjtőteret pl. szek­rénynek képezhetjük ki, melynek fedelébe a csöveket tömítőszelencékkel, vagy össze-20 csiszolással gázmentesen vezetjük be. Csu­pán ebben a gyüjtőszekrényben visszük véghez .a gázoknak további, erélyesebb hű­tését, amikor is a kondenzálódásra hajló al­katrészek kiválhatnak. Különösen célsze-25 rűnek találtuk, ha a hűtést folyadékok, pl. víz vagy híg kátrány, vagy más anyagok közvetlen befecskendezésével végezzük. Ezzel az a jelentős előny jár, hogy a szűk csövekben a mérsékelt hűtés következté-30 "ben nem rakódnak le számbavehető mér­tékben oly anyagok, melyek a csöveket eltömhetnék. Magában a szekrényben sem válnak le szilárd anyagok jelentős mérték­ben, mert a közvetlenül befecskendezett 35 folyadék a gázokkal együtt bevezetett szi­lárd anyagokat, pl. szenet lecsapja és ezek a folyadékkal együtt a szekrényből kiöblí­tődnek. További előny az, hogy amennyi­ben huzamosabb ideig tartó üzem után a csöveken belül mégis a kokszosodásiból í { > származó maradékok vagy egyéb lerakó­dások mutatkoznának, ezeket oxigéntar­talmú gázok átvezetésével kiégethetjük, mert a találmány szerinti elrendezésnél a hőmérsékletet legalább rövid időre, a 45-reakciócsövek végéig annyira fokozhat­juk, hogy a lerakódások kiégethetők. Két­oldalas rugalmas összeköttetésnél, pl. gu­milapok alkalmazása esetén a csövek tisz títása sokkal bonyolultabb rendszabályo- 50' kat igényel, mert a csövek kiégetése a ru­galmas összekötő részeket megtámadná. A csövek egyfokozatú hűtésénél továbbá sok­kal nagyobb a csövek eltömődésének ve­szélye, mint ha több fokozatban hűtünk. 55 Azt találtuk továbbá, hogy a leírt szerke­zet használatánál a kondenzálható termé­kekben elért termelési hányad, valószínű­leg a krakkolás elkerülése folytán, az ed­diginél nagyobb. 60' A mellékelt rajz a találmány szerinti szerkezet példaképpeni foganatosítási alakját tünteti fel. A rajz 1—4. ábráin (14) a fűtőteret je­löli, melynek oldalsó meghosszabbításai- 65 hoz az azonos kiképzésű (17) és (18) regene­rátorok csatlakoznak. A fűtőtér és az ol­dalsó meghosszabbítások a (19) vasleme zen nyugszanak. A fűtőtér oldalsó meg­hosszabbításában, közvetlenül a fűtőtérhez 70. csatlakozva, kétoldalt a (20) keverőkövek vannak, melyekben a (17)1 és (18) regene­rátorokban előmelegített levegő a fűtőgáz­zal keveredik. Utóbbi a (21) fúvókákon át

Next

/
Thumbnails
Contents