110018. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos cella, kiváltképen elektrolitos kondenzátor
Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110018. SZÁM. — vn/d. OSZTÁLY. Elektrolitos cella, kiváltképpen elektrolitos kondenzátor. N. Y. Philips' Gloeilampenfabriken cégr Eindhoveii (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi február hó 21-ike. Németalföldi elsőbbsége 1932. évi március hó 5-ike. Találmányunk elektrolitos cella, azaz olyan edény, mely elektrolitet tartalmaz, melybe elektródák merülnek, mely esettel pl. elektrolitos egyenirányítóknál, akku-5 inulátoroknál és kiváltképpen elektrolitos kondenzátoroknál van dolgunk. A következőkben találmányunkat közelebbről elektrolitos kondenzátorra való alkalmazása kapcsán fogjuk elmagyarázni. 10 A szóbanforgó kondenzátoroknál különösen hátrányosnak mutatkozik az elektromos cellák ama tulajdonsága, hogy üzem közben gázok fejlődnek. Hogy e gázok elillanását lehetőivé tegyük, minden-15 kor legalább egy nyílásnak kell lennie, amelyet általában szelep zár és ez a szelep csak akkor nyílik, ha a cellában meghatározott túlnyomás lép fel. Ezzel a szeleppel hárítjuk el azt, hogy a kibocsátó 20 nyíláson folyadék lépjen ki. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy a folyadék kilépését teljesen sohasem háríthatjuk el. Miután a kondenzátor töltőfolyadéka kémiailag aktív és gyakran savanyú jel-25 legű, a kondenzátort tartalmazó készülék részei kárt szenvednek. Megállapítottuk, hogy a folyadék kilépése lényegileg az edényfalak kapilláris hatására vezetendő vissza, minek folytán 30 a folyadék a falak mentén a kiömlő nyílásig felkúszik és kilép, amint a szelep a gáz kibocsátására nyílik. Találmányunk szerint a jelzett hátrányt úgy küszöböljük ki, hogy az edény 35 belsejét a kibocsátó nyílás körül oly béléssel látjuk el, mely a folyadék felülete és a nyílás közötti kúszási utakat elzárja és mely olyan anyagból áll, amelyet a folyadék nem n edvesít; vagy más szavakkal, 40 azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy a töltőifolyadék ezen az anyagon „kapillárisán tapadva nem marad". A töltőfolyadéknak a falak mentén a nyílások felé való leikúszását tehát találmányunk kiki szöböli. Előnyösen viaszbélést fogunk ha 3Z- 45 nálni. A kibocsátó nyílás elzárására találmányunk egyik foganat osítási alakjánál lyukacsos anyagból való dugaszt használunk, emellett pedig ebben a dugaszban a nyí- 50 lások falai az említett béléssel vannak ellátva. Találmányunkat még részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett foiganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagya- 55 rázni, mely rajzon a találmányunk szerinti elektrolitos kondenzátor hosszmetszete látható. A rajzon (1) alumíniumból való elektródát jelöl, melyet oxydhártya von be. eo A másik elektródát a (2) elektrolit alkotja. mely pl. bórsaivnak és bóraxnak vizes oldatából áll. Az elektrolithez a bevezetőt a (3) edényfal alkotja, mely szintén alumíniumból lehet. Az (1) elektródára és a 65 (3) edényfalra (4), illetve (5) csatlakoztatókaposok vannak szerelve. A (3) edényt felső oldalán (6) fedő zárja és az (1) elektróda ezen a fedőn van átvezetve. Az elzárás (7) gumitárcsával történik, mely az 70 (I) elektródán levő (8) karima és a (6) fedő közé van (9) csavaranya segélyével befogva és melyet ez a csavaranya tömítően szorít be, ha az anyát meghúzzuk. A (6) fedőben (10) kibocsátó nyílás van, 75 amelyet gombaalakú gumiszelep felső (II) lemeze elfed. E szelep (12) szára a (6) fedőben levő nyíláson hatol át. Ha az edényben bizonyos túlnyomás létesül, ez a túlnyomás a (11) -lemezt felemeli úgy, 80