110017. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos cella, kiváltképen szelepes kondenzátor
Megjelent 1934. évi május hó 15-én. íAÖTAR KIRÁLYI J^gHL SZABADALMI BffiÓSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 110017. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Elektrolitoa qella, kiváltképen szelepes kondenzátor N. V. Philips' Gioeilampenfabriekeii cég Eíndhoven (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi február hó 21-ike. Németalföldi elsőbbsége 1932. évi március hó 5-ike. Találmányunk elektrolitos cella. Az ilyen cella elektrolitot tartalmazó edényből áll és az elektrolitba elektródák merülnek. 5 Találmányunk kiváltképen olyan cella, mely elektrolitos kondenzátorul való felhasználásra alkalmas. Az ilyen elektrolitos celláknál nehézségek származnak abból a körülményből, 10 hogy az edényt a folyadékkal szemben tömítő en kell elzárni, azonban ennek ellenére lehetővé kell tenni azt, hogy az üzemben fejlődő gázok elillanhassanak. Erre a célra szelepeket már alkalmaztak. 15 Találmányunk szerint az említett nehézség leküzdésére különösen egyszerű megoldást kapunk azzal, hogy a szelepet olyan rugalmas szellentyűnek képezzük ki, mely a szellentyűvel egy egységet alkotó egy 20 vagy több toldattal van ellátva. Ebben az esetben a szellentyűt az edény falára úgy erősítjük, hogy a toldatokat a fal nyílásán áthúzzuk. A szellentyű célszerűen gombaalakú, 25 emellett pedig e gombalakú test szárát a kondenzátor falában levő nyíláson húzzuk át, míg a gombaalakú test tárcsája a fal külső felületéhez fekszik és a falban levő kis nyílást elzárja. 30 Találmányunk egyik előnyös foganatosítása esetében a szellentyű gummiból van és a szellentyűt célszerűen az edény fedelében vagy annak más burkolófalában rendezzük el. 35 Találmányunkat még részletesebben a rajzon látható foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni, mely rajzon a találmányunk szerinti elektrolitos kondenzátor kiviteli példájának hosszmetszete lát-40 ható. Az (1) elektróda, mely csavarvonal alakjában tekercselt, profilos rúdból vagy huzalból áll és mely oxidhártyás, a (2) elektrolitba merül, mely a kondenzátor másik elektródája. A (3) edény fala ez utóbbi elektróda árambevezetője. A (3) edényt felső végén (4) fedő zárja el, amelyben (5) nyílás van, hogy a felszabaduló gázok elillanhassanak. Az (5) nyílást gummiból való, gombaalakú szellentyű (6) feje zárja el. A szellentyű (7) szárát a (4) fedőben levő nyíláson húzzuk át. Ez utóbbi nyílás a (7) szár eredeti átmérőjénél valamivel szűkebb. A ráerősítés megkönnyítésére a (7) szár eredetileg hosszabb, úgy hogy a szellentyű ráerősítésénél azt könnyen lehet fogvatartani. A szár csúcsosan végződik, úgy hogy ez a vég a nyíláson könnyen vihető át. A szár nagyobb részét a szellentyű ráerősítése után levágjuk, úgy hogy a szárnak csakis a rajzon látható része marad vissza. Azzal, hogy a szárat többé vagy kevésbé erősen húzzuk meg, a (6) szárnak az (5) nyílásra kifejtett nyomását szabályozhatjuk. Az előbbiekből nyilvánvaló, hogy az ismertetett módon a folyadékkal szemben tömítő elzárás olyan különösen egyszerű szerkezeti megoldását kapjuk, mely gázt mégis átboesát. Az elektrolitos cellák tömeggyártását ezzel lényegesen egyszerűsbítjük. A (3) edény alsó végét folyadékkal és gázzal szemben tömítően a (8) fenékdarab zárja el, mely pl. ebonitból vagy műgyantából készült. A (8) fenékdarabon a (9) elektródabevezető van átvezetve. A tömítő elzárást itt a (10) gummigyűrűt létesíti, mely a (12) anya meghúzásakor a (8) fenékdarab és a (11) tárcsa közé szorul.